|
Magán terek és közösségi terek |
Tervezés - urbanisztika - környezet |
 |
 |
A városkép, a település arculata évszázadok óta a viták kereszttüzében áll. Ma már az új diszciplinák új tartalmakkal töltik meg a fogalmat - vagy inkább újraértelmezik, újrafogalmazzák a korábbi definíciókat. |
 |
 |
Lewis Mumford dolgozatai, Pogány Frigyes városesztétikai tanulmányai, Budai Kornél környezetesztétikai írásai, az urbanisztika tudományának művelői más és más megközelítésben járják körül a témát, és megint másként a városamarketing felkent papjai és papnői.
Vilém Flusser egészen újszerű módon közelíti meg a kérdést, tőle idézünk: ˝A kép, amelyet a városról általában alkotunk, körülbelül így néz ki: házak, gazdasági magánterek vesznek körül egy vásárteret, amely politikailag nyitott, fölötte egy dombon áll egy templom, azaz egy elméleti szent tér. Törhetjük a fejünket azon, hogy e három tértípus hogyan kapcsolódik egymáshoz. A régiek úgy vélték, a gazdaságnak a politikát, a politikának pedig az elméletet kell szolgálnia, mert az elmélet bölcsességhez és megváltáshoz vezet.
A város királyainak a filozófusoknak és az egyház doktorainak kellene lenniük.
A reneszánsz kor forradalmár kézművesei úgy gondolták, a gazdaságnak és az elméletnek a politikát kell szolgálnia, mert a munkának köszönhetően a politika erősíti az emberek szabadságát és önmaguk megváltoztatásának képességét. Következésképpen a polgároknak kell lenniük a város királyainak. Ma sokan úgy látják, hogy a politikának és az elméletnek a gazdaságot kellene szolgálnia, mert a gazdaság az igények kielégítését eredményezi és boldogságot hoz. A város királyai legyenek a fogyasztók. Mindez a megszokott városkép három olvasatát jelenti.˝
Elmélkedését így folytatja: ˝Nézzük meg magát a képet, amely modellként már nem használható. A három városi tér „Fuzzy set”-ként kapcsolódik egymásba. A nyilvános tér a kábeleknek (pl. televíziókábeleknek) köszönhetően behatol a magántérbe. A magántér a készülékeknek (pl. autóknak) köszönhetően behatol a nyilvános térbe. A városban nincs semmi valóban nyilvános, vagy privát. Az elméleti tér pedig mindkét másikba behatol, miközben annyira megváltozott, hogy nem is lehet ráismerni. Az „elmélet” szemléletességet jelent, és szent, mert kimagaslik az üzemszerű működésből. Hétvége, szabadság, nyugdíjazás és munkanélküliség lett belőle.
Az elméleti tér immár nem a templomhoz és az iskolához kötődik, hanem a sportpályához, a diszkóhoz és a Club Mediterrané-hoz. E települések nyitottak az egykori gazdasági és politikai tartalmak előtt. A három különböző térből álló hagyományos városképet nyugodtan elfelejthetjük. Csak történelmi referenciaként használható.˝
A különböző értelmezések békésen megférnek egymás mellett, ahogy a különböző stílusok is szépen sorjáznak egymást követve. Zavaró csak a történelmi városképbe (városszövetbe) arrogánsan betolakodó posztmodern tornyok és korunk palotáinak látványa lehet, noha üdítő kivételekre is számos példa akad. |
|
|
|
| English Gym & Fun |
|
|
|
 |
|
| Dózsakert |
|
|
|
 |
|
| Nyitnikék |
|
|
|
 |
|
| Weblapok |
|
|
|
 |
|
| EST |
|
|
|
 |
|
|