A Tatabánya várossá válásának 60. évfordulóját köszöntő eseménysorozat - 60 éves város, 1000 éves múlt - november 12-én a várostörténeti konferencia anyagát tartalmazó DVD bemutatójával zárult a megyei könyvtárban. Az önkormányzat által szervezett és támogatott eseményeken túl a tatabányai intézmények és civil szervezetek is kivették részüket az ünneplésből.
A településfejlődés egyes szakaszaiban a település eszmei és fizikai centrumát a mindenkori meghatározó funkció foglalta el. A falvakban a templom, az iskola, az elöljáróság épülete jelentette a közösség központi helyét, a városokban a fő tér - az agóra - volt az áruk és információk cseréjének színtere.
Tatabányán több téma is nagy érdeklődést váltott ki az utóbbi hetekben: az újvárosi szellemházak – a volt Gerecse-étterem, a Turul mozi és a buszpályaudvar – jövője, a bányakórház, valamint a felsőgallai Bódis-hegyi lakópark építése sajtótájékoztatókon, lakossági fórumokon gyakran szóba került. A közgyűlés napirendjén is szerepeltek ezek az „ügyek”.
A szocreál építészet egyik - a romantikus stílust sem nélkülöző - alkotása Tatabányán Scultéty János alkotása, a megyeháza (1953). A salgótarjáni megyeházával feltűnő rokonságot mutató intézmény volt Újváros első középülete. Megépítése, puszta léte szimbolikus jelentőségű volt a születő Tatabányán.
A keresztény ember szent térben és időben élt. A napi ritmusát az imák és a harangzúgások, az egész évet pedig az egyházi ünnepek osztották szakrális ciklusokká a profán, hétköznapi időben. Lakóhelye a térbeli szakrális hierarchia volt, amit a templom, a Szentháromság, a kápolnák, a kálvária és a szentek szobrai határoztak meg.
A szakirodalom szerint műemlék minden olyan épület, építmény, létesítmény vagy egyéb ingatlan jellegű alkotás, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese vagy romja, amely hazánk múltjának jelentős építészeti, történelmi, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy technikatörténeti emléke.
Különös tapasztalat megélni azt, hogy a hatvanas évek formavilága mindinkább értékké válik. A kádárizmus rosszlelkű tereiből épp most szivárog el a fullasztó szürkeség. Marad a csupasz tér aránya, az egymás mellé rendelt anyagok keltette primer érzetek, a felületek, formák kort idéző, sajátos karaktere.
Több ezer lakást építettek a szocializmusban azok, akiknek munkáját ma már egyre többen kritizálják. Pedig a második világháború után nagy szó volt Tatabánya gyors fejlődése. Két működő habarcskeverőgéppel, egy úthengerrel, 50 db pallóval, lovakkal és szekerekkel kezdődött meg a város kialakítása.
A kálvária szó a magyar nyelvben többféleképpen használatos. Alapjelentése: a keresztrefeszítés helye Jeruzsálemben. Így nevezik az állomások - stációk - sorát is. Szűkebb hazánkban a tatai az egyik legnevezetesebb: de csodájára járnak a tihanyinak is.
A XIX. század a vasút évszázada volt. Angliában 1825-ben nyitották meg az első vasútvonalat, nálunk 1846-ban indult az első gőzvonat Vácra. Hatása akkor még kevésbé látszott: az ipar koncentrálódott, a szállítás gyorsabbá és tömegesebbé vált, az utazás kényelmesebbé. A vasút aztán megjelent a művészetben és az építészetben is.
A XIX. század a vasút évszázada volt. Angliában 1825-ben nyitották meg az első vasútvonalat, nálunk 1846-ban indult az első gőzvonat Vácra. Hatása akkor még kevésbé látszott: az ipar koncentrálódott, a szállítás gyorsabbá és tömegesebbé vált, az utazás kényelmesebbé. A vasút aztán megjelent a művészetben és az építészetben is.
