Stílusok |
|
Építészet és városkép |
|
 |
|
|
Az építészet világában kevésbé vagyunk tájékozottak, mint a művészetek más ágaiban. Az egyes épületek stílusának megértéséhez olykor bizonyos előismeretek szükségesek: ismerni kell az adott kor, az adott ország kulturális hátterét, hogy felfedezzük és értékeljük az épített örökség szépségeit. |
|
|
|
A szakkönyvek sok szempont - funkció, technológia, társadalmi fejlettség, megbízó - alapján elemzik és értékelik az építészeti stílusokat. A különböző korok társadalmi fejlettsége más és más építési feladatokat fogalmaz meg: a feudalizmusban a vár, székesegyház, főúri palota, kúria a legjellemzőbb építmény. Funkciói is eszerint határozhatóak meg.
Városszalónak. A házak a középkort idézik A városi polgárság kialakulásával jelenik meg a városháza, a városfal, vigadó, színház, kórház: a bérház, a bank és a munkáskolónia már a kapitalizmusra jellemző épületek. Későbbi korok igényeit fejezik ki formában is, funkcióban is a stadionok, sportcsarnokok, a felvonulási terek és a mauzólumok. Városképi jelentőségűek a technológiák fejlődésével megvalósítható toronyházak, felhőkarcolók, a parkok. A városok kialakulása is a funkciók alapján érthetők meg: Mumford szerint a szentély, az erődítmény és a piac együttes jelenléte - minden korban - előfeltétele annak, hogy város alakuljon ki. A város aztán magához vonzza az újabb funkciókat, amely koronként határozza meg azt a stílust, amely a leginkább jellemző egy-egy épületre, épületcsoportra (bankra, takarékpénztárra, vasútállomásra, bérházra...) Az építészet és a táj, az épület és a kert kapcsolata is minden korszakban más és más: a megszelidített természet azonban - szerencsés esetben - harmonikusan illeszkedik a városképbe, kiegészíti azt. Az építészeti stílusok megismerése izgalmas kaland, feledhetetlen felfedezésekre csábít. |
Utolsó módosítás: 2009. január 03. 14:05 |
|