 |
A sok lehetőség közül a valóság a ritka szépségű romok, az altemplom, az alapfalak pazar látványa. A görög eredetű, magyar nyelvemlékbeli Dimiter~Dömötör név becéző alakjából, a Dimis~Dimus névből eredhet a falu elnevezése. Első okleveles említése 1079-ben Dimis volt. Más források már 1063-ban említik, amikor I. Béla palotájának leomló trónja maga alá temette a királyt.
A történelem azonban mé messzibbre nyúlik. Ezen a tájon az őskőkorban már laktak emberek: későbbi időkből bronzkori földvár, kora-középkori kővár maradványai is előkerültek. Különlegesen érdekes műemléke az 1107-ből származó prépostsági romegyüttes szépen restaurált altemplomával. Barokk katolikus temploma műemlék jellegű.
A belterületen régen megkülönböztették a Fölső- és Alsó-falut. A Kazal-körút a régi cséplőhely területe, Promend (Hősök tere) régóta az üdülőhely része. A Szekrényhegy az alakjáról, a Dobogókő a hangjáról kapta a nedvét: az Árpád-hegyen a hagyomány szerint valaha Árpád vára állott.
Védelmet érdemel kikötője, amely a 20. század elején épített dunai kikötők egyetlen megmaradt példánya. A Duna-menti üdülő-település állandó lakóinak száma mintegy 1000-re tehető, nyaranta azonban írók, képzőművészek kedvelt tanyája. Vertel József dömösi grafikus kezdeményezésére jött létre a községházán a Dömösi Galéria és helytörténeti gyűjtemény.
A turisták körében ismertek környékének vadregényes kirándulóhelyei, mint például a Rám-szakadék (a réz régi neve, a rama után kapta nevét), a Prédikálószék vagy Vadállókövek, amelyek a Pilisi Tájvédelmi Körzet részét képezik. |
