 |
A szláv eredetű Marót személynévből (=Moravec, morva ember) keletkezett, más forrás szerint a marót/morva népnév ógermán Marhold nervének névváltozata. Oklevélben 1138-ban Marautként említik.
A pilisben található helyet az őskortól lakta ember. Határában 37 helyen kerültek elő leletek, közülük a legjelentősebbek Ad Herculem római őrtornyai, a tábor, a temető, a Pángor-domb középkori temploma, a régi Felső-Marót temetőjének maradványa.
A hajdani királyi és királynéi birtok 1260-ban a pálosok tulajdona lett. Híres bortermő hely volt a 18. századtól. A nagy kiterjedésű Vallásalap központja, hozzá tartozott Szentlélek, Mogyorós, Csolnok és Kirva. A második világháborúig téglagyár működött itt.
A harmincas években alakult ki Pilismaróton a Duna Aranypartja: a kitűnő strand és üdülőtelep sok turistát vonzott és vonz ide. Akárcsak műemlékei, az 1860 körül épült romantikus stílusú Heckenast-kúria, az 1810-ben emelt katolikus templom. A Kishegyen még láthatók a római castrum maradványai. |
