Kesztölc (Kestúc) |
|
| Dorogi kistérség | |
 |
|
|
Kesztölc | Neve szláv eredetű: a Kostolac kis várat, erődtemplomot jelent. Neve azonban a Claustrum, Kloster szóból is levezehető. Történelmében a rézkortól kezdve folyamatos a kultúrák, a különböző népességek egymásra települése. Első említése 1075-ből való. |
|
|
|
Az 1700-as években betelepített szlovákok leszármazottai alkotják a lakói zömét, a lélekszám 2400 körül van. Valamikor jelentős szőlőtermelés folyt a környéken, sokáig a tapétagyáráról ismerték. Itt alakult meg a megyében az első tsz 1949-ben. A legrégebbi épületben, az 1757-ben épült parasztházban rendezték be a falumúzeumát 1964-ben. Műemlékjellegű épületté nyilvánították a késő barokk stílusban épült barokk templomát. Látványossága az 1790-ben készült, későbarokk kőkereszt, a Szent obán szobor Nagy hagyománya van a december 12-ei kis Luca-járásnak és a 13-ai nagy Luca-járásnak. Ekkor a gyerekek, illetve a felnőttek járták a házakat fehér ruhában, és ajnádékokat kaptak. Karácsonykor és pünkösdkor volt divatos a pásztorok adományszerző vesszőhordása. A közeli klastrompusztai műemlékegyüttes, a 13. századi kolostorrom érdekes látnivaló. Itt vola a magyar alapítású Pálos rend központja 1250 és 1304 között. A környék kirándulóhelye a Pilis nyúlványainak mészkőben kialakult számos védett barlangja – a Leány- és Legény-barlang - is. |
|
|
|
Szöveg: Vas |
Utolsó módosítás: 2005. január 29. 15:24 |
|