Csolnok | A 3400 körüli lélekszámú, a 18. század óta német (Rajnai-bajorországi) nemzetiségi település – korábban Cholnuk, Cholnok - a késő bronzkorban már emberi lakhely volt. Neve a szláv csolnok=csónak névből eredhet.
Határában késő bronzkori leletek kerültek elő. A török korban is lakott hely volt. Lakói között a 19. századtól a németek kerültek többségbe, földrajzi nevei ma is többnyire kétnyelvűek.
A dorogi szénmedencének e településén 1810-től sokáig a terület alatt talált barnakőszén és az arra épült bányászat határozta meg az itt lakók életét. A 19. századi Szentháromság-szobra műemlék jellegű, védelmet érdemel katolikus temploma, sok szép présháza. Érdekesség kálváriájának stációi, valamint a 19. századi Öregiskolája.
Ipartörténeti jelentőségűek szép környezetben álló felhagyott bányái.
