Tokod |
|
| Dorogi kistérség | |
 |
|
|
Tokod | A település régészeti szempontból az ország egyik legjobban átkutatott területe. Számos lelőhelye közül leggazdagabbak a római koriak. |
|
|
|
Neve a Tacud-Tocu személynévből eredhet, más nézet szerint a magyar tok=burok szól, vagy a tok=porcos vázú hal adhatta nevét. A középkorban többnyire Esztergomhoz tartozott, a török korban lakatlan, de később újból benépesült. Műemléke bronzkori földvár, a fallal körülvett római castrum és a hozzá tartozó emlékek (tábor, kemence, pénzek, szakrális tárgyak). Műemlék jellegű barokk katolikus temploma 1786-ból és a középkori körtemplomokat idéző, 19. századi kápolna. Az 1812-ben kezdődő szénbányászat alapozta meg a környék gaszdaságát, és erre alapulva létesült itt 1880 körül Kurczweil üveggyára. A bányászkodásra emlékeztetnek az elhagyott, ipari műemlék számba menő egykori aknák. A település szélén a pincék külön pincefalut alkotnak. Említésre érdemes népművészeti alkotóháza, amelyben a népi mesterségek közül az utóbbi években különösen a csuhébáb-készítés, de a fazekasság is igen népszerű. Ma csaknem 8200-an lakják. |
|
|
|
Szöveg: Vas |
Utolsó módosítás: 2005. január 29. 15:56 |
|