Bana |
|
| Komárom-bábolnai kistérség | |
 |
|
|
Bana | Banát is nagyrészt elkerülték a történelmi sorsfordulók, a drámai események. A település hosszú története során nem volt nagy csaták, békekötések színhelye. Az Árpád-korban királyi birtok, kiemelkedő pontján valamikor vár állott. Az erődítménynek ma már nyoma sincs, viszont a falu ismét virágzik. |
|
|
|
Vára, amelyet még Anonymus is említ gesztájában, várispáni székhely volt, ami a település központi jellegére utal. Jelentőségét a török korban vesztítette el sok más környékbeli településsel együtt: csak lassan népesedett be újra. A napóleoni háborúk idején, 1809-ben a francia csapatok itt vonultak keresztül, és Napóleon a Melkovics kastély kertjében tartott haditanácsot. A krónikák szerint Jókai Mór szülei is itt éltek. Felmenői anyai ágon Pulay család tagjai voltak, akiknek síremléke ma is látható a temetőben. Műemlékjellegű katolikus temploma későbarokknak épült, a századfordulón eklektikus stílusban építették át. Valaha Bana volt a lipicai lovak tenyésztésének a fellegvára: ma ismét éledőben van ez a hagyomány. Az alig 1700 lakosú település sokadik virágzását elsősorban kedvező fekvésének köszönheti: nagyvárosok - Győr, Komárom, Tata - közelében fekszik. Valaha Banához tartozott Bábolna, amely 1958-ban lett önálló községgé - ma szintén város. A gazdasági változások révén sok az ingázó: ma már kevesen élnek csupán a mezőgazdaságból. Idegenforgalmában jelentős szerepet játszik a kerékpáros turizmus: elsősorban a külföldi túrázók veszik igénybe a helyi szálláshelyeket is. |
|
|
|
Szöveg: Vas |
Utolsó módosítás: 2005. január 30. 11:12 |
|