|
Soproni borvidék |
| A két középkori város körül kialakult körzetek |
 |
|
Régió | A Soproni borvidék Győr-Moson-Sopron megyében a Sopron hegység előhegyeinek oldalán, a Fertő tavat szegélyező dombsor és a Sopron-Vasi-síksághoz tartozó Ikva sík lejtőin, valamint Vas megyében a Vas-hegy és a Kőszeghegyalja lankáin alakult ki. |
|
|
Az Alpokalja két jellegzetes bortermő terülee, Sopron és Kőszeg, valamint a környékük tartozik ide. A soproni bor a XII-XV. században vált európai hírűvé. A XIX. század végéig főként fehér borszőlő fajtákat termesztettek, azóta pedig a vörös bort adó fajták szerepe a meghatározó. A borvidék két körzet tartozik, a Soproni és a Kőszegi.
Az Alpok lábánál elterülő táj klímaviszonyai kiegyenlítettek. Az évi hőingadozás kisebb, a nyár hűvösebb és csapadékosabb, a tél viszont enyhébb az országos átlagnál. Tavasszal gyakoriak az erős hideg szelek. A borvidék sajátossága, hogy a szőlőterületeket övező magasabb hegyek, illetve a Fertő tó nagy vízfelülete a mikro- és mezoklímát kedvezően befolyásolják. A térség talajképző kőzetei és talajai igen változatosak.
A Kékfrankos a filoxéravész után terjedt el a borvidéken s jelentősége a mai napig sem csökkent. A soproni Kékfrankos színanyagban gazdag, mélyvörös színű, rendszerint keményebb és fanyarabb mint az ország más vidékeiről származó Kékfrankos borok.
A fehér bort adó fajták közül a Zöld veltelini a legjellegzetesebb, míg a Korai piros velteliniből készült soproni bor kuriózumnak számít. Mindegyik fajta igen népszerű az angol és az észak-német piacon. |
|
|
Szöveg: Vas/Turizmus Rt. |
|
|
|
| English Gym & Fun |
|
|
|
 |
|
| Dózsakert |
|
|
|
 |
|
| Nyitnikék |
|
|
|
|
|
| Weblapok |
|
|
|
|
|
| EST |
|
|
|
|
|
|
