 |
A falut érintő Dadi-vízfolyás gyűjti össze a környék vízfolyásait és vezeti az Által-érbe. A környék a kisalföldi flórajárás mentén helyezkedik el.
Az ember jelenléte a kies vidéken a rézkorig nyúlik vissza: rézcsákányokat találtak itt a régészek. Először 1230-ban Dodként említik, mint a Csák nemzetség birtokát. Neve személynévból származhat. 1326-ban, majd 1333-ban is említik Dádként. Sokáig Gesztes várához tartozott. Többször is földúlták a törökök, 1529-ben azonban nem éli túl a támadást.
A XVII. században lassan szivárognak vissza a környékbeliek, de ismét elnéptelenedik 1640 táján. Néhány év múlva református vallású magyarok lakják. Esterházy-birtokként (1693 óta) ismert volt jó boráról, takácsairól, kereskedőiről, majd kavicsbányájáról. Lakóinak száma ma valamivel 2300 fölött van.
Műemlék jellegű, barokk stílusú sörházát - mint a megye számos hasonló korú épületét - Fellner Jakab tervezte 1747-ben. A barokk stílusú katolikus Szent István-templom valamivel későbbről való, építését 1784-ben fejezték be. Berendezési tárgyai - padsor, oltár és szószék - említésre méltó barokk emlék. Nevezetes az 1764-ben épült plébániaház, szintén Fellner műve. |
