Kocs |
|
| Tatai kistérség | |
 |
|
|
Tata | A Bársonyosi dombság egyik legnagyobb települése, a Tata-Bábolna-Győr közötti útvonal mentén. A dombvidék és a síkság peremén fekvő falut mindig fenyegették a nagy vízmosások, földcsuszamlások. A térség csak az Árpád-korban népesedett be. |
|
|
|
A Kosból származhat a település neve, amit egy korai pecsétnyomó ábrája látszik hitelesíteni. A község mai területén római település nyomát tárták fel. Fekete Pál birtoka a török pusztítások után Esterházy József birtoka lett. A falu közelében található a régi tekevár maradványa. Érdekessége Corvin Mátyásról elnevezett keserűvíz-forrás, de még ismertebb az itt feltalált könnyű kocsi szekér, amelyet először 1267-ben említenek és 1518-ban írta le először Sigmund von Herbenstein. A jármű Kutschéra, coach-ra változva több nyelvben ma is kocsit jelent. A falu központjában ki is állították a kocsi szekeret, ami a maga korában forradalmi újítás lehetett. A község jellegzetesen csoportos település: az elődfalvak, amelyek egy része a törökkorban pusztult el (Csicsó), a betelepülők származása alapján kapta nevét (Burgundia). Néprajzi jellegzetessége a sövénykémény volt. Barokk katolikus plébániaháza műemlék jellegű, a volt barokk kúria átépítése után klasszicista külsőt mutat. A település lakónak száma 2 800 körül van. Neves szülötte a falunak Kocsi Csergő Bálint református lelkész, akit a Wesselényi-féle összeesküvés gyanúsítottjaként gályarabságra ítéltek. Moldova György Negyven prédikátor című könyve neki is emléket állít. A legújabbkori hagyománya a kocsitolóverseny, amelyre Olaszországból, Szlovákiából is rendszeresen érkeznek versenyzők. |
|
|
|
Szöveg: Vas |
Utolsó módosítás: 2005. február 18. 10:31 |
|