|
Tardos |
| Tatai kistérség |
 |
|
Tata | Az 500 méternél is magasabb Öreg-Kovács-hegy választja el Bajtól: az a csúcs, amely egy elpusztult falu, Kovácsi nevét őrizte meg. A Goba-tető, a Pisznice és a hegység nevét adó Gerecse a magasabb csúcsok közé tartozik: dél felé viszont már dombokká olvadnak a zord magaslat. |
|
|
A település a tardosi vörös márványra épült, amit már a rómaiak is fejtettek, még kőhotdó utat is építettek a Dunáig. Először Turdos néven említi oklevél 1217-ben. A neve 1954 és 1993 között Tardosbánya volt, de már a korábbi évszázadokban is a jura kori vörös mészkő bányászata határozta meg a település jellegét. Mátyás király kőfaragói is szívesen használták a római kori úton szállított kőtömböket. A bányát Imre herceg az esztergomi káptalannak adományozta. A magyar márvány egy részét a budai és a visegrádi palotába építették be. Ezt a carraraival együtt emlegették egy időben.
A török hódoltság idején a falu teljesen elpusztult, csak 1720 után népesíti be az esztergomi érsekség katolikus szlovákokkal, akik a középkori település mellett építették fel az új falut. Ismét fellendül a kőbányászat, amely sok barokk épeletnek szolgált alapanyagul.
A település hagyományai, földrajzi nevei magyar és szlovák nyelvűek. Különlegessége az orsószerűen kiszélesedő főutcája, amely itt piactérként szolgált. Itt épült fel barokk plébániatemploma 1775-ben. Mintegy 1600 lakója sokáig kőfejtésből és kőfeldolgozásból valamint fuvarozásból élt. Híres szülötte Fekete Lajos (1891-1969) turkológus, történész, az MTA levelező tagja. |
|
|
Szöveg: Vas |
|
|
|
| English Gym & Fun |
|
|
|
 |
|
| Dózsakert |
|
|
|
 |
|
| Nyitnikék |
|
|
|
|
|
| Weblapok |
|
|
|
|
|
| EST |
|
|
|
|
|
|
