Vértestolna |
|
| Tatai kistérség | |
 |
|
|
Tata | Bél Mátyás és Fényes Elek leírása szerint a Vértes hegység Mórtól húzódik egész Lábatlanig, ahl a ˝Dunába omlik˝, miközben Bánhida-Felsőgalla térségében egyik nyúlványa észak felé fordul. Ezt a részt nevezték el később a Gerecse hegy után Gerecse hegységnek: a népi emlékezet azonban megőrizte a Vértes nevet, a Vérteshez tartozás tudatát. |
|
|
|
 A XX. század elején ezért is vette fel a falu a Vértes előnevet - Szőlőssel együtt: abban az időben, amikor még elevenebben éltek az ősi hagyományok a vidéken. A sok hasonló nevű településtől való különbözés, megkülönböztethetőség vágya is arra sarkallta a helyi hatalmasságokat, hogy kormányzati szinten is érvényt szerezzenek az elhatározásuknak. (Persze az is lehet, hogy kormányzati javaslatra keresztelték át a két falut Vértes előnevűre.) Akárhogy is, e hagyományok akkor még éltek, és megörökítőit hosszasan lehetne sorolni Bél Mátyástól Kazinczy Ferencen keresztül egészen Fényes Elekig, Nácz Józsefig vagy éppen Szombathy Viktorig.Néhány kutató szerint a Tulna név török eredetű lehet, mások viszont úgy vélik, hogy a Koppán nem ősétől, Alap-Tolmából származik, akinek nyári szállása volt itt. Levezethető a latin eredetű telonium, vám eredetre is, hiszen a források szerint vámszedő hely lehetett a korai középkorban: ez pedig a jelentőségét emelte ki. Oklevélben 1247-ben Tholmának említik először. A török hódoltság után würzburgi németeket hívnak a faluba, és máig is igen hagyományőrző nemzetiségi faluként tartják számon. A falu neve 1909-től Vértestolna. Lakóinak nevei eredetükre is utalnak. Ma alig hatszázan élnek a faluban. Többségük ma is német származásúnak vallja magát. Egyre több azonban az újonnan beköltöző: sok tatai, tatabányai vesz itt portát a hatalmas Peskő árnyékában. Jellegzetes, fatornácos házaiból látható még néhány. Katolikus temploma műemlék jellegű, berendezése 18. századi barokk és rokokó. Ismert építészeti emléke még a Mária-kápolna 1812-ből. A faluban sok a kereszt. Jellegzetessége a támpilléres tornácú ház és az esztergált fatornác, valamint a betétes gangajtó. A kertet a keresztben épített pajta zárta el, amely a szomszéd pajtával egybeépülve erődszerűen vette körbe a települést. |
|
|
|
Szöveg: Vas |
Utolsó módosítás: 2005. február 18. 14:45 |
|