|
Lábatlan |
| Zártsorú beépítés, urbánus környezet |
 |
|
Lábatlan | Komárom-Esztergom megye legifjabb városa. Az erősen urbanizált Duna-menti ipari övezetben kialakult település egyelőre városi funkciók híján nyerte el a városi rangot. A Duna és a Gerecse között terül el, mintegy 6 kilométer hosszan. Piszkével 1950-ben egyesült. |
|
|
A térséget már az ősidőktől fogva kevelte az ember: a Pisznice-barlang és környéke gazdag lelőhely. a bronzkortól az urnasíros kultúra telepeit itt találták meg. A vaskorból edények, temető nyomai, valamnibt kelta hamvasztásos sírok kerültek elő. A patakparti domboldalon római település nyomai rajzolódnak ki: e korban kedvelt lakóhely, amit az egykori villák falmaradványai is igazolnak. Piszkén római őrtorony állt. Találtak itt II-III. századi edényeket, bélyeges téglákat is. A terület fontos része volt a római limesnek.
A középkorban kolostor állott itt. A falu a Zovárd nemzetség birtoka volt: első okleveles említése 1267-ből való, ami szerint IV. Béla 18 ekényi földet adományozott Miklós főlovászmesternek. Piszek neve 1332-ben pápai tizedjegyzékben tqnik fel, majd 1385-ben együtt említik Lábatlannal: ekkor mindkét település Henslini Pál birtoka volt - a XVI. századig.
A faluban már az Árpád-korban építettek templomot, amelyet az 1400-as években gótikus stílusban átépítettek. A templom 1732-ben a reformátusoké lett. Piszkére Lábatlani Gergely 1489-ben domonkos szerzeteseket telepített, kolostor épült, ez azonban a faluval együtt elpusztult a török hódítások idején. A két falu nem néptelenedett el teljesen, az oklevelek szerint gyakorta változott a birtokosa. A két falut 1559-ben csatolták Komárom megyéhez.
A XVIII. századtól lassan újjáéledt a két település. A templomot átalakították, mai formáját 1894-ben nyerete el. Gyulai ferenc birtokos elzászi németeket hozott a faluba. Lábatlan a XIX. században három részből állt: Nagy és Kislábatlan, Bisztrice), ahol kuriális nemesek és urbariális jobbágyok laktak.
A fő termék a bor volt, felvevőpiac pedig Esztergom, Dorog és Tata. Ismert volt fehérbora, pincesora ma is erre emlékeztet, bár a szőlőket kipusztulásuk után új helyre telepítették.
Neve az ipartörténetből a legismertebb: 1869-ben alapították itt az ország első portlandcementgyárát, a Bersek-hegyi márgabánya nyersanyagára építve. Az országhatárokon túl is ismert a papír- és vasbetongyára.
Műemlék jellegű épülete átépített, 15. századi eredetű sokszögű református temploma. Körülbelül hatezren élnek itt. |
|
|
Szöveg: vas |
|
|
|
| Hagyományőrzők |
|
|
|
 |
|
| CSANA |
|
|
|
 |
|
| Hirdetés |
|
Amerikai, német és holland kiadású jazz- és blueslemezek eladók. Információ: 30/37-37-038
----------------------------
Jogpont
----------------------------
Használt gyerekjátékokat, megunt kerti játékokat (libikókát, csúszdát) keresünk.
Részletek: 30/37-37-038.
|
|
 |
|
| EST |
|
|
|
|
|
|
