Súr |
|
| Kirándulások, vártúrák, vadászat | |
 |
|
|
Súr | A megye legdélibb települése. A Súr-Bakonyalja kistáj déli peremén, a Súri patak völgyében, dimbes-dombos tájon fekszik. Első okleveles említése 1436-ból való (Swr). |
|
|
|
Régi magyar vezér nevétől nyerte elnevezését: a 955-ös regensburgi csatavesztés egyik vezére volt Súr. A falu közpkorban (1441-től) a porvai pálosok kezén volt, ám a török időkben Súr is elnéptelenedett. A faluba az 1700-as évek elején szlovákokat telepítettek új birtokosai, a Zichyek. Az erdőirtást, szénégetést a növénytermesztés váltotta fel, a XIX. századtól pedig az erősödő kisipar. A falu 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott, lélekszáma alig 1400. A Bakonyalja más településeihez hasonlóan kitörési pont a falusi turizmus lehet: alkalmassá teszi erre a vadászati lehetőség, a környék látnivalói - Csatka, Csesznek, Zirc, Mór, Ácsteszér. Műemlékle az 1784-ben emelt barokk temploma, amelnyek homlokzatát a XIX. század elején klasszicista stílusban alakították át. Református temploma 1785-ben épült. Harmadik temploma az Őskeresztényi Apostoli Egyház új imaháza. |
|
|
|
Szöveg: vas/art.hu |
Utolsó módosítás: 2005. július 14. 14:20 |
|