Csép |
|
| A jövő esélyei | |
 |
|
|
Csép | Az Imánd-Kisbéri-medence kistáj közepén helyezkedik el az alig több mint 400 lakosú kisközség. A nagy múltú település fQútvonalak és az M1-es közelében, szép vidéken található. |
|
|
|
A megye nyugati felének középtáján helyezkedik el. A falu közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, Tárkánnyal közös vasútállomása van a Komárom-Székesfehérvár vasútvonalon. Komárom és Kisbér egyaránt könnyen megközelíthető a településről. A csendes, barátságos község környezete hullámzó síkság, melyet három patak, a Concó, a Császár-ér és a Vékony-ér szel át. A nyugodt, csendes környezetű, tiszta levegőjű település kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál az ide látogatóknak. A település az ősidőktől lakott hely, határában bronzkori leleteket, honfoglalás-kori sírokat is találtak. Első okleveles említése, Chep néven, 1257-ből származik. Elnevezése a Csépán (István) korabeli személynévre vezethető vissza. Első ismert birtokosai az Apátiak és a Rátonyiak voltak. Zsigmond király idején hetivásárokat tartottak a faluban, melyet a török-idők előtt a járás legjelentősebb településének tartottak. Csép a török hódoltság idején, 1543-tól elnéptelenedett, majd 1672-1673-ban Pázmándy Gergely próbálta újratelepíteni szlovák jobbágyokkal. A birtokos utódai a XVIII: század közepére nemesi közbirtokosságot szerveztek az örökségből, leszármazottaik alkották a falu törzslakosságát. A települést a csendes, lassú fejlődés jellemezte a XIX. században, lakossága ebben az időben főként szántóföldi műveléssel foglalkozott. A második világháború után stagnáló, illetve lassan visszafejlődő gazdaságú település lakói számára napjainkban is a mezőgazdaság jelenti a legfőbb megélhetési forrást. Gazdasági társaságokban, egyéni és társas vállalkozásokban találnak munkalehetőséget, sokan a környező településekre ingáznak. A község egyik nevezetessége az 1788-ban épített, korai klasszicista stílusban épített református templom. Érdekesek a XIX. század első felében épült nemesi kúriák, melyek az egykori középbirtokosok lakóházai voltak. Az egykori református iskolában kiállított helytörténeti gyűjtemény nemcsak a helyiek számára tartogatnak meglepetéseket. Itt született Thaly Kálmán (1839-1909) író, költő, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az irodalmohoz is van kötődése a településnek: itt született Csajághy Laura (1826-1882) Vörösmarty Mihály felesége, a költő gyönyörű szerelmi lírájának ihletője. |
|
|
|
Szöveg: vas/art.hu |
Utolsó módosítás: 2005. július 14. 15:16 |
|