Komárom-Esztergom megye sajátos helyzetben van, hiszen itt a zöldturizmus-fejlesztés létjogosultságát alátámasztó indokok mindegyike jelen van. Területén egyaránt megtalálható bioszféra rezervátum, nemzeti park, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó védett terület és ismeretlenségben megbúvó védett vagy védelem alatt nem is álló, de értékes területek sokasága is.
Komárom-Esztergom megye arról is közismert, hogy természeti értékei mellett tájsebek sokasága és az urbánus táj megannyi negatívuma is fellelhető. Lehet-e egyáltalán megyénkben zöldturizmusról beszélni? A megye Zöldturizmusfejlesztési koncepciója ezt a kérdést elemzi.
A természeti környezetét tekintve meglehetősen változatos adottságú, ám az urbanizáció és az iparfejlesztés megannyi negatív hatását magán viselő Komárom-Esztergom megye már középtávon olyan térséggé válhat, ahol a lakókörnyezet vonzereje jelentősen erősödni fog;
a Dunakanyar és a Velencei-tó–Vértes kiemelt idegenforgalmi térségek perifériáján a jelenlegi közepes-jó adottságú turisztikai célterület helyett egy jó-kiváló adottságokkal és infrastrukturális háttérrel rendelkező területté válhat;
az idegenforgalmi vonzerő regionális (eurorégiós) viszonylatban is meghatározóvá válhat, kiegyensúlyozottabb szerepet nyújtva a megyének a Közép-Dunántúli régión belül (a Balaton és Velencei-tó hegemóniája mellett);
az egyik fő vonzerejének számító természeti-kulturális értékegyüttesét képes hosszú távon is megőrizni, sőt a turizmus érdekében fenntartható módon fejleszteni; az értékvédelem és környezetközpontú szemlélet általános társadalmi igénnyé válik;
a turizmus lágyabb formáinak foglalkoztatási és gazdasági szerepe erőteljes növekedésnek indulhat;
a zöldturizmus-fejlesztés a környezet- és természetvédelmi törekvések egyik meghatározó (húzó) szempontjává válhat.
