A Tatabánya 60. évfordulóját köszöntő eseménysorozat - 60 éves város, 1000 éves múlt – 2006. novemberében az NCA nyertes pályázatának megvalósításával kezdődött és 2007. november 12-én DVD-bemutatóval zárult.
A szocialista iparvárosként elkönyvelt Miskolc a rendszerváltást követően súlyos válságot élt át: a gazdaságának összeomlása, csaknem 40 ezer lakójának elköltözése után a város vezetőinek 2002-től új koncepciót kellett kidolgozniuk. Indultak az Európa kulturális fővárosa pályázaton is...
A 60 éves város legfiatalabb intézménye a levéltár. Szükségessége már a 70-es években felmerült, de csak két évtized múltán valósult meg. 1990-ben a megyei és a városi önkormányzatok saját ügyüknek tekintették létrehozását.
A hazai gazdaságtörténetben a bányászat mindvégig fontos szerepet játszott, de igazi fénykorát a XIX. század második felétől élte. A századvég gazdasági változásai a korabeli társadalmat is átalakították. Megkezdődött a modern polgári társadalom alapköveinek lerakása, megjelent az ipari munkásság.
Sajátos utat járt be az elődtelepüléseken a polgárosodás. A parasztpolgári réteg erősödése a gazdálkodás fejlődésével, változásával járt együtt. A hagyományos falusi építési módokat lassanként felváltotta a telek gazdaságosabb kihasználása, az úttal párhuzamos tetőgerincű lakóépületek felbukkanása, a kapuk beépítése, a munka- és lakóhely különválása.
Tatabányai az idén ünnepli várossá válásának 60. évfordulóját. Az alkalomból kétnapos várostörténeti konferenciát szervezett az NCA pályázati támogatásával négy civil egyesület és a Tatabányai Múzeum - Veizer Tamás projektötlete alapján - május 10-11-én.
A rendszerváltozást követően a gazdaságban és a társadalomban lezajlott változások legalább annyira gyorsak és radikálisak voltak, mint a második világháború után. A gazdasági recesszió legnagyobb kárvallottjai a magyar szocialista nagyipar és bányászat egykori fellegvárai voltak: teljes iparágak szűntek meg, tűntek el szinte nyomtalanul.
Tatabánya hiányos és csonkolt művészeti múltja az irodalmi életre is érvényes. Az irodalom itt a 20. század közepén kezdődött – igaz, Felsőgalla szülötte, Kónya Lajos (1914-1972) mindjárt két Kossuth-díjjal is büszkélkedhetett.
A küzdelem szilárd bázisát a múlt század negyvenes éveinek végén, ötvenes éveinek első felében a központi akarat érvényesítésével fektették le – témánk e periódus városépítészetének és monumentális szobrászatának krónikája és jelenségvilága, de az ún. ötvenes évek határait rendhagyó módon érvényesítjük: az 1947-es városegyesítési illetve városalapítási esztendőtől az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásáig.
A konferencia témái - a lehetőségek és kihívások - a magam tágabb szakterületén azt is jelenti, hogy a városnak szembe kell néznie azzal a szerepváltozással, amit a megyék fokozatos elsorvasztása, és a régiók, vagy ún. nagy megyék létrehozása jelenthet - mondta előadásában Körmendy Vilmos a Tatabánya 60 éves című konferencián.
