A város, amelynek területe ősidők óta lakott hely, 1947. október 1-jén alakult négy korábbi településből (Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida, Tatabánya). 1950-től megyeszékhely, 1991-től megyei jogú város. Mai arculatát elsősorban a bányászat, és azzal párhuzamosan fejlődő nehézipar alakította ki, amelynek kezdetei a XIX. századra nyúlnak vissza. Bánhida területén a MÁK Rt. (Magyar Általános Kőszénbánya Rt.) a szénkutatási és - kitermelési jog megszerzése után 1896-ban kezdte meg a szénbányászatot. Az első aknát (Esterházy) Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida hármashatáránál nyitot-ták meg. 1889-ben felépítették az első erőművet. A bányászathoz különböző ipari tevékenységek, üzemek kapcsolódtak, például a téglagyár (1899, 1907) brikettgyár (1901), kőbányászat (1902), mészégető (1905), cementgyár (1912), karbidgyár (1921), ferroszíliciumgyár (1938), aluminíumkohó (1940), az erőművek. Az üzemeket gazdaságtalanságuk és az alapanyag kimerülése, környezetszennyezésük miatt mára már bezárták.
Kialakult a település mozaikossága, hiszen az ipar fejlődése újabb és újabb lakótelepeket hívott életre: VI-os, VII-es telep, Mésztelep (1913), majd a háború után folytatódott az építkezés Újváros (50-es évek).
Kertváros (1953), Dózsakert (60-as évek végétől), Sárberek (1975 után), Gál István ltp. (1982-től) létrehozásával. A 70-es években újból erőre kapott a bányászat (eocén-program), a 80-as évek végére 90-es évek elejére leépült, egymás után zárták be az aknákat. 1996-ban a bányákat, erőműveket a Vértesi Erőmű Zrt.-ben vonták össze.
Tatabánya rajta van azon az ÉK-DNY-i ipari tengelyén ahol a legnagyobb a környezeti terhelés. Évtizedekig a legszennyezettebb városok (˝piszkos 12˝) közé tartoztunk. A szennyező ipari termelés megszűnésével az 1994-1995-ös levegőminőségi értékelés alapján már a mérsékelten szennyezett települések közé tartoztunk. A helyzet javulásához nagymértékben hozzájárult a földgáz program gyors végrehajtása.
Az 1995. évi LIII. környezetvédelmi törvény 46 § (2) bekezdése az Önkormányzatok számára környezetvédelmi program elkészítését kötelezővé teszi. Tatabánya ismert környezeti helyzete, állapota miatt már akkor is készült rövidtávú programterv amikor az nem volt kötelező.
A programtervek következetes a pénzügyi lehetőségeknek megfelelő végrehajtása már érezteti hatását.
1. Földvédelem, talajvédelem
Városunk sok kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik, ezek egyike a bányászat eredményeként kialakult roncsolt területek megléte. A kötelezettségek listája 1994 évben elkészült, de a végrehajtása igen lassan haladt.
Az 1993. évi XLVIII. bányatörvény 36. §-a előírja a bányakáros, roncsolt területek rekultivációját, tájrendezését. A roncsolt területek rekultivációjának megvalósítása a tulajdonos feladata. A bányakáros területek a Vértesi Erőmű Zrt., Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és az ÉD BVH Zrt. tulajdonába kerültek rekultivációs kötelezettséggel.
A műholdas és légi felvételek alapján a Budapesti Műszaki Egyetem elkészítette az eróziós tanulmánytervet. A terv alapján egyeztetést folytattunk a Bányák Vállalttal. A bányakáros terüle-tek rekultiválása vállalkozók bevonásával megkezdődött.
Külső forrás bevonásával megkezdtük a cementgyári terület rekultivációját, mely kiterjedt a kőbányai területre is. A munka 170 M Ft-os állami támogatásból került elvégzésre. A megszűnt alumíniumkohó kádbontási törmeléktárolójának rekultivációja újrahasznosítással megtörtént, a munka elvégzését ellenőriztük, melynek eredményeként egy veszélyforrással kevesebb van Tatabányán.
Az elmúlt száz év ben a bányaművelésből adódó, környezetet átalakító tevékenység igen jelentős volt Tatabányán. Az önkormányzati tulajdonba került cementgyár bontása 1997-ben befejeződött. A terület nagyrészének értékesítése megtörtént. A salakhegy rendezése, földtakarása 1996 évben elkészült. Fásítását 2005-ben a Lasselsberger Kft. elvégezte.
A Vereshegyi kőbánya tájrendezési terve 1994 évben elkészült, melynek figyelembevételével a kőbánya és a Tarjáni út között 5,0 hektáros terület erdősítése 1996 évben megtörtént.
A bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési terv pályázatra 1998 évben a Kálvária hegyi kettő kőbányát és a SZÜV feletti megszűnt kőbányát adtuk be. A kiviteli tervek 2000. évben elkészültek. A tervek kivitelezésére 2001. évben a pályázatot beadtuk. Kertváros és az M1-es autópálya közötti anyagnyerőhely erdősítését 1997-98 évben végeztettük el, amely egyben egy anyagnyerőhely rekultiválását jelentette.
Az üzemelő szeméttelep rekultivációs terve 1998-ban elkészült. Kivitelezése 2000. év végére megtörtént. A rekultivációhoz szükséges termőföldet a SUOFTEC beruházás és a Tatabánya-Kisbér 8135-ös útépítés során kikerült föld biztosította. Folyamatban van a Fűtőerőmű melletti zagytér és a megszűnt salakbánya tájrendezése.
|
