 |
Már 1992-2006 között tapasztalható volt a hőhullámok (minimum 3 egymást követő napon a hőmérséklet a 26,6 C fok küszöbérték feletti gyakoribbá válása, számszerűen évente 0,73 nappal nőtt a „hőhullám napok” előfordulása. Bár az egyes években jelentős ingadozás figyelhető meg, az elmondható, hogy míg 1992 és 2000 között 6 hőhullám érte el hazánkat, összesen 27 igen meleg nappal, addig 2001-2006 között 11 hőhullám következett be 52 igen meleg nappal.
Meg kell említeni a 2006-2007-es rendkívül enyhe telet, melynek következtében az allergén növények virágzása a szokásos február közepi kezdethez képest egy hónappal előbb indult meg. Szintén az enyhe tél hatására várható a rovarvektorok, elsősorban a kullancsok számának szaporodása, ami a vírusos encephalitis és Lyme megbetegedések kockázatát növeli (pers. comm. Páldy).
A kérdés: egyáltalán változik-e az éghajlat, ha igen, mi okozza, mi várható, és hogy mi lehet a megoldás: a csökkentés és/vagy az alkalmazkodás. Végezetül pedig a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tükrében kerül áttekintésre a tatabányai települési éghajlatváltozási stratégia és mintaprogram.
A tatabányai éghajlatváltozási stratégiában található minden fő téma a következő négy fő alapkérdés strukturális vázát követi majd a felépítésében: kiindulási helyzetelemzés, mitigáció, adaptáció és rásegítő szakpolitikák vagy helyi szabályozási lehetőségek. Az alaptémák kidolgozásába bekapcsolódtak a különböző szakterületek képviselői és a döntéshozók is.
1. fő téma: Tervezés és szabályozás (településrendezési eszközök, követelmények, településszerkezet, területfelhasználás felülvizsgálata a klímastratégia tükrében; építéshatósági előírások, helyi építési szabályzat rendeleteinek módosítási irányvonalai, helyi előírási, ajánlási lehetőségei az új beruházások, építmények elhelyezése, üvegházgáz kibocsátási határtértékek, tömegközlekedési megközelíthetőségi szempontok, építési távolság, épületek fekvése, benapozás, közműellátás, fenntartható építési, hőszigetelési módszerek stb. témakörökben az OTÉK és egyéb országos szabályozási előírásokon túl a helyi sajátosságok tükrében)
2. fő téma: Energiaszolgáltatás, energiahatékonyság (területhasználathoz kapcsolódó energiafogyasztás / ökológiai lábnyom hányados vagy szén-dioxid egyenérték számítási eljárás helyi, intézményi szintű, háztartásonkénti alkalmazása; kombinált, megújuló energiaforrásokra is épülő energia- és fűtésrendszeri ajánlások nagyipari és háztartási szinten; energiamegtakarítási és hőveszteség-csökkentési lehetőségek és ajánlások épületszerkezeti, vezetékhálózati szinten, kitérve a helyiségek általános előírásaira, azon belül a benapozás, a helyiségek megvilágítása, szellőzés, belső hőmérsékleti viszonyok, kültéri növényzet kialakítása stb. témakörökben, lehetőség szerint helyi rendeleti szinten; fenntartható építkezési eljárások, módszerek, ajánlások, energiakoncepciós javaslatok)
3. fő téma: Hulladékgazdálkodás (Százalékos helyi hulladékminimalizálási ütemterv, akciók, ajánlások a regionális hulladéklerakó igénybevételének csökkentésére; szelektív hulladékgyűjtés további népszerűsítése; helyi újrahasznosítási lehetőségek, biogázüzemek és egyéb létesítmények révén, háztartási komposztálási ajánlások, vásárlási tanácsok)
4. fő téma: Közlekedés (A helyi közlekedésrendszer zöldítése, tömegközlekedés ésszerűsítése, lakó- és pihenőövezetek és kerékpárút-hálózat fejlesztése, környezetbarát közlekedési módok elterjesztésének támogatása, alternatív üzemanyag-használat támogatása, fizetett parkolási zónarendszer kialakítása, környezetbarát közlekedési és utazási szokások bátorítása, tudatosítása)
5. fő téma: Zöldterület-gazdálkodás (a városi természeti környezet zöldítése, parkfejlesztési, parkfenntartási kritériumok meghatározása a helyi üvegházgáz-elnyelés fokozása érdekében; fenntartható mezőgazdálkodási és erdőgazdálkodási gyakorlatok terjesztése; a helyi biodiverzitás, mint érték megőrzése és lakossággal való megismertetése a helyileg védett területek kezelésében, monitorozás az éghajlatváltozás várható hatásainak tükrében; fenntartható csapadékelvezető és öntöző-rendszerek kiépítésének támogatása; vízvédelem)
6. fő téma: Érvényesítés, végrehajtás (Kutatási forgatókönyv-építések: városi klímapolitikai lehetőségek felrajzolása négy lehetséges történésre; üvegházgáz-kibocsátási bázisév értékek meghatározása, kibocsátáscsökkentési célkitűzés meghatározása, cselekvési programok célkitűzései; környezetvédelmi fenntarthatósági követelmények meghatározása és érvényesítése, valamint beépítése a helyi szolgáltatás-ellátási és intézményfenntartási rendszerbe, környezetvédelmi szerződéskötési és partnerkeresési kritériumok meghatározása, zöld közbeszerzési eljárások, klímatudatos támogatási célok meghatározása)
7. fő téma: Kommunikáció és reklám (a stratégiával és a stratégia végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek folyamatos publicitásának biztosítása, folyamatos klímakommunikációs tevékenység; együttműködések a kapcsolódó országos programok akciók szintjén; a helyi környezetvédelmi díj (Zöld Ág Díj) kiterjesztése a helyi fenntartható fejlesztések terén a legjobb gyakorlat felmutatójára; a következő 5 éves környezeti nevelési intézkedési terv készítése az első éghajlatváltozási cselekvési programmal párhuzamosan; az éghajlatváltozási mintaprogrammal kapcsolatos környezettudatosítási akciók, rendezvények, egyeztető és lakossági fórumok, konferenciák, olvasható nyelvezetű kiadványok, lakossági tájékoztató anyagok, táblák, médiamegjelenések)
8. fő téma: Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (A globális meteorológiai forgatókönyvek regionális, települési szintű adaptációja, a felkészülést kiváltó várható helyi negatív és pozitív tényezők megismerése a lehetséges adaptációs stratégiák megfogalmazása érdekében; helyi hőségriadó terv készítése a katasztrófavédelem és a polgárvédelem együttműködésével; katasztrófa- és tűzvédelmi előírások, intézkedések kibővítése helyi rendeleti szinten).
Gyakorlati útmutató az éghajlatváltozás-semleges fejlesztésekhez (éghajlatváltozás-semleges jó gyakorlatok gyűjteménye:
1. építmények elhelyezése és közlekedés,
2. építmények fekvése és építési-tervezési ajánlások
3. energiahatékonyság
4. fenntartható csapadékelvezető rendszerek
5. vízvédelem és a szürke vizek újrahasznosítása témakörökben)
Cselekvési program az első öt évre (települési üvegházgáz-kibocsátási bázisév értékek meghatározása, kibocsátás-csökkentési célkitűzések és elérendő értékek meghatározása az első öt évre, az első öt éves cselekvési programok célkitűzéseinek, intézkedéseinek meghatározása, helyi akciótervek kidolgozása a fentiekben felsorolt területekre, monitoring és értékelési paraméterek meghatározása). |
