Gyermely |
|
 |
|
|
Gyermely | Sok izgalmas látnivalót ígér a táj, akár Tarján, akár a Zsámbéki-medence és Szomor felől közelítjük meg a Macska-hegy, a Szőlő-hegy, Bagó-hegy Pap-hegy oldalában és a köztes völgyekben elterülő falut. Gyermely község a Gerecse déli nyúlványainál, Esztergomtól 30, Tatabányától 25 km-re található. |
|
|
|
A falu elnevezése személynévi előzménye - egyes vélemények szerint - a latin German volt. A helyi hagyomány úgy tudja, hogy nevét a községben átfolyó csermelyről kapta. A települést Kiskomárom néven is említik. A környéken talált bronzkori leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely. Későbbi időkből származik a falu határában fellelt római kori lelet, köztük a két római polgárjogot elnyert avarisk síremlék. A magyarok már a honfoglalás idején letelepedtek itt. Földvárat építettek, aminek nevét a Bencevár nevű dűlő őrzi. A község a vármegyék megszervezése után a XVII. századig Esztergom vármegyéhez tartozott, csak ekkor került Komáromhoz. A török kiűzése után Krapff tábornok, majd az Esterházy, később a gróf Sándor család birtokolta. A 17. században elpusztult Gyermely rövidesen újra benépesült, jobbára Szomorról és Zsámbékról érkeztek vissza az elmenekült régi lakók és utódaik. Már 1645-ben népes református egyházközségként említik. Az 1784-87-es népszámlálás idején Gyermely lakóinak száma 961 volt. A későbbi földesúr, a Habsburg-párti Sándor Móric ösztönzésére kezdtek a községbe a katolikusok letelepülni. Az öreg falurész - ahol az 1900-as évek első feléből származó épületeket is találunk - központja a Palotadomb. Ezen áll a katolikus templom. A Sándor grófok azon voltak, hogy a római katolikus egyház megerősödjék. Ezért 1749-ben átépíttette a XV. századi gótikus templomot barokk stílusban. Barokk stílusú az egykori Metternich-kúria is, melyet az értékőrző utókor a közelmúltban művészteleppé alakította át. Ez a rész volt az újjátelepülő, az utcára szervezett telekstruktúrájú falu első központja: később a falu a völgy felé terjeszkedett: itt épült 1786-ban a késő barokk református temploma, amelyet 1790-ben szenteltek fel. Mai formáját az 1934-es átalakításkor kapta. A templombelső sokat megőrzött az elmúlt évszázadok építészeti örökségéből. Közvetlen a templom mellett áll az 1856-ban épült lelkészlak. Gyermely előnyös földrajzi helyzetét kihasználva a helybeliek korábban Budapest, Zsámbék, Bicske, Dorog, Tata, Esztergom, piacait járhatták áruikkal. A helyiek gazdasági erejére jellemző, hogy már 1890-ben megalakult a község hitelintézete, a Gyermelyi Takarék és Hitelszövetkezet. 1929-ben jött létre a Gyermelyi Legeltetési társulat, 1930-ban a tejszövetkezet, 1953-ban az első termelőszövetkezet Petőfi néven. A községben postaügynökség működött. Az orvos és a bába is helyben lakott. Gyógyszertár Zsámbékon és Bajnán volt, a legközelebbi kórház Esztergomban. Ekkor külön volt a római katolikusoknak tantermük és tanítójuk, és külön a reformátusoknak. Gyarmatpusztán is külön népiskola működött. A csaknem 1300 lakosú faluban néhány utca még őrzi a vidék építészeti hagyományait, noha az utcakép az ötvenes évektől jelentősen megváltozott és változik ma is. Az új faluközpont 1975 óta épül. A református templom környékén alakították ki a két összefüggő terét, amelyeket városi mintára épült, nem túl jellegzetes középületek övezik. A központban található az orvosi és fogorvosi rendelő, a gyógyszertár, az önkormányzat épülete, a posta, a takarékszövetkezet, a – jelenleg eladásra kínált - Malom Vendéglő és az élelmiszerbolt. A tér egyik büszkesége a „csermelynél” kialakított ivókút, a szoborral, amelyre a gyermelyi polgárok hordták össze a követ. A 70-es évektől kezdődően a fiatalok elhagyták a régi falurészt és a dombon - amely a Palotadombbal szemben található - épülő új településrészre költöznek. Itt épült fel az iskola, az óvoda és a sportcsarnok. Gyermelytől Tarján felé haladva jutunk a községhez tartozó Gyarmatpusztára. A vadregényes környezetben lévő, Paulina hercegnő által építtetett neogót stílusú kápolna. A rokokó oltára és faragott padjai Velencéből származnak. Itt temették el Sándor Móricot, a híres ˝Ördöglovast˝. A vadaskert közepén áll az új vadászkastély és panzió, amely a korábi évtizedek zártsága után ismét a vadászturizmus központjává vált. Vonzó a közeli és szépen gondozott halastó is. A falu legjelentősebb gazdasági egysége a Gyermely Rt. tésztagyára (az ország száraztészta gyártásának 35%-a innen kerül ki), melyhez csatlakozik a több mint félmillió tojótyúk tartására alkalmas ˝tojásgyár˝, valamint a közelmúltban felépült malom. (Forrás: Lehetőségek és kihÍvások) |
|
|
|
Szöveg: vas |
Utolsó módosítás: 2008. május 12. 16:26 |
|