 |
Talán fekvésének is köszönhető, hogy a vegyes szlovák, német, magyar lakoságú falu szerencsésen megőrizte régi településszerkezetét, és több, a népi építészet formavilágára jellemző lakóházát, sajátos utcaképét, hagyományait. Új utcáiban már a modern családiházak határozzák meg az utcák arculatát. Jelenleg 1060-an lakják, közülük sok a városokból ideköltöző polgár. A többutcás szalagtelkes település Tarjántól és Tardostól 6-6 km távolságra található.
A Gerecse erdős dombjai között megbúvó ősi magyar falu múltja a római korig nyúlik vissza. Oklevélben először 1326-ban említik Hereg néven. Elnevezésében talán a régi német Heric személynév bújik meg. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is vannak itt az érsekségnek birtokai.
Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az Újhegyi szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Néró idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az úgynevezett faluhelyi dűlőn állhatott a település, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére épült újjá. A község határában a hagyományok szerint a domokosrendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók. A falu határában található egy elpusztult középkori falu, Fyast csekély maradványa, amelyet 1326-ban még a „fyasti egyház földjekén”t említenek. Az 1400-as évek közepét idézi a legenda, amely szerint a településen található Királykútnál Mátyás király gyakran pihent meg a környéken való vadászatai alkalmával. A kortárs történetírók említik, hogy Mátyás gyakran megfordult Tatán és a Vértes erdeiben vadászott népes kíséretével. A török időkben Zereg néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült.
Katolikus lakosai a felvidéki Imelyről, a reformátusok pedig Ágóról költöztek ide. A településen egy a szabadságharc alatti időkből is maradt fenn egy történet: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek. Csak a plébános könyörgésére állottak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.
Héreg római katolikus temploma 1737-ből való: homlokzati tornyos téglalap alapú, amelyet Batthyány József esztergomi érsek építtetett át 1794-ben. Az 1825-ös bővítés után alakult ki a templom ovális tere. A későbarokk stílusú épület meghatározza a település arculatát. Különlegessége a XVIII. századi barokk szószéke is. A templom mellett áll a műemlék jellegű katolikus plébánia is. A református templomot 1787-ben építették: ma szintén műemléki védelmet élvez.
A falu egyik új hagyománya a Héregi lovasnapok, amelyre augusztusban várják az érdeklődőket. A helyi turisták kedvelt célpontja a közeli Szent László-patak. Nevét a legendák szerint a Szent László királyunkról kapta, s emlékét őrzi a június végi László-napi búcsú. A Nagy-Gerecse oldalában található a Királykút, Mátyás király kedvelt vadászhelye: az egykori királyi látogatások emlékét Baranyay László komáromi történész és muzeológus örökítette meg a múlt század elején írt tanulmányában (Fejedelemjárás Komárom vármegyében; 1912. Újra kiadva: Pozsony, 2002.)
A Falumúzeum (tájház) a régi helyi néprajzi emlékeket őrzi; külön helyiségben a régi gazdasági eszközök is megszemlélhetőek. (Előzetes bejelentéssel látogatható.) A községben működik óvoda, alsó tagozatos általános iskola. Az oktatási intézményben kapott helyet a községi könyvtár. A közelmúltban újították fel a katolikus és református templomot. A falu szélén lévő sportpálya jó lehetőséget biztosít mindenki számára a sportolásra. A mellette lévő játszóteret 2007-ben egy pályázatnak köszönhetően újították fel. A közelben működik a lovasiskola, amelyet egy helyi vállalkozó működtet. Az erdő szélén, a Fő utca elején található a Magyary Zoltán emlékoszlop. Az országos Kéktúra vonala Héreget is érinti.
A községnek jó kapcsolatai vannak Tarján, Tardos, Gyermely, Tatabánya, Csepreg településsel. Szlovákiában Imely községgel és Nyírágóval; Német-országban Achsem községgel és Osnabrück várossal ápolnak jó kapcsolatot a héregiek.
Nevezetességei
Falumúzeum
Katolikus templom (későbarokk, 1794; bővítve: 1825)
Királykút a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alá foglalt forrása egy szép erdei tisztáson.
(Forrás: Lehetőségek és kihívások)
|
