 |
Szárliget | Szárliget 1971-ben vette fel ezt a szép nevet, amit a közeli Szár falunak és a szép erdős, ligetes, dombos tájnak köszönhet. A Vértes és a Gerecse lábainál helyezkedik el: Tatabányától – pontosabban Felsőgallától - az a hajdani sziklaszoros választja el, ahol valaha a legendás Mészárosok útja haladt, ma vonatok robognak itt Budapest és Bécs között. |
|
Az 1900-as évek elején a tatabányai a MÁK Rt. vásárolta fel a közeli földterületeket, parcellázta és saját nyugdíjasainak, tisztviselőinek, értékesítette. Az alig több mint kétezer lélekszámú települést, amelyet hivatalosan 1971-től nevezik Szárligetnek, korábban Szár külső települése volt, majd 1989-ig társközsége. 1989. január 1-jétől Szárliget önálló, és a helyiek szavazása alapján 1999. július 1-jétől közigazgatásilag is Komárom-Esztergom megyéhez kerül Fejértől – tatabányai kötődései okán.
A folyamatosan fejlődő szalagtelkes települést minden oldalról erdő határolja: ami előny a túrázók, pihenni vágyok szempontjából, hátrány a vállalkozások megtelepedése szempontjából. Új templomát a közelmúltban szentelték fel: a községháza udvarán álló harangtoronyba is visszakerült a régi harangja. A község fekvése, tiszta levegője, jó minőségű ivóvize alkalmassá tenné a gyógyturizmus és a wellnessturizmus fejlesztésére.
A hely különlegességét az Északi-Vértes sajátos élővilága, a karsztos dombok szépsége adja. Látványossága a Zuppa-hegy és a kedvelt kirándulóhely, a Mária-szakadék. Túraútvonalak kedvelt kiindulópontja, áthalad itt az Országos Kék jelzés is.
(Forrás: Lehetőségek és kihívások) |
