|
Szomor |
|
 |
|
Szomor | A Dunántúl északkeleti részén, a Gerecse-hegység és a Zsámbéki-medence találkozásánál fekszik Szomor. A falu központja a templom körül alakult ki: itt keresztezi egymást a Bajna-Zsámbék közötti út és a Gyermelyt Doroggal összekötő útvonal is, itt található a községháza, a plébánia, és két vendéglő is. |
|
|
Az egyik legszebb fekvésű település: dél felé a kilátást a János-hegy (290 m), a Kakuk-hegy (316 m) és a Nyakas-hegy (307 m) határolja le – mögöttük található a tágas Zsámbéki medence – északra pedig a Gerecse erősen tagolt hegyvonulatai, amely minden évszakban meglepi az szemlélőt a változatos felszínnel, az erdők különleges színeivel. Gyermely felé félúton található az út menti kereszt, 247 m magasságban: az egyik legszebb panoráma innét tárul a kirándulók elé. A Kakuk-hegyről szép időben viszont a környék valamennyi csúcsa látható.
Szomor és környéke az ősidőktől kezdve lakott terület volt. Az egykori római provincia, Pannónia kelta-római lakóit hunok, majd különböző germán törzsek és végül avarok váltották fel. Mindezen népek kultúrájának, műveltségének nyomai megtalálhatók Szomor környékén. Pusztasomodor helyén az 1800-as években egy majdnem teljes négykerekű római kocsit találtak, amely a Magyar Nemzeti Múzeumba került.
A honfoglalás korában kapta a nevét, amelyre több magyarázat is van. Ezek közül a legvalószínűbb az, hogy egy itt lakó kisnemes neve, „Somúr” alakult az idők folyamán „Szomorrá”. Van más magyarázat is, amely a közeli Somodorpuszta nevével hozza összefüggésbe a falu elnevezését.
A település nevének első említése 1269-ből való Zumur alakban. Oklevélben először az 1270-es években említik a királyi vincelléreket, akik a török pusztítás elől elmenekültek innét. Szomor határában a korabeli iratok még az 1200-as években említik a régi, rómaiak által épített, Fehérvárra menő nagy utat: ˝...de ZUMUR iuxta magnam viam qua itur Albam...˝. A közelében volt Somod is, mely az 1200-as években többnyire a szomszédos hajdani Symeg (Sümeg) faluval együtt szerepelt egy 1244. évi oklevélben, ekkor gazdát cserélt. (Somodor ma puszta Szomor határában északkeletre, Somodorpuszta néven.)
A falu birtokosai a későbbiekben a Pázmándy családbeliek voltak. A törökök azonban pusztává tették a falut, de a hódoltság után újjáépült a falu, amelyet az 1760-as évekig jórészt református magyar jobbágyok laktak. Szomor új földesura, a Habsburg-párti Sándor gróf és Sándor Móric leánya, Metternich hercegné elkergette a református magyarokat és helyükbe katolikus svábokat telepített. A későbarokk templomot is ő hozatta rendbe a XVIII. század második felében.
A falu lakói közül sokan meghaltak két világháborúban. Nevüket a templom előtt felállított két emlékmű őrzi. Szomorú esemény, hogy 1946-ban a német anyanyelvű családok 90%-át kitelepítették a településről. A 885 lakosból 723 volt német származású (81,7%). Közülük 650 személyt 1946. április 12-én toloncoltak ki Németországba. Közülük csupán néhányan tértek vissza a faluba.
Szomor történetében meghatározó volt a Kézdi-Vásárhelyi család: a nemesi família a XIX. század első felétől kastéllyal és birtokkal rendelkezett a faluban. Egyik jeles képviselőjük volt Kézdi-Vásárhelyi Imre régész, orvos, humanista, akinek a környéken talált tárgyakból híres régészeti gyűjteménye volt. Egy egész kovácsműhelyt, több domborműves és feliratos sírkövet adományozott a Nemzeti Múzeumnak.
A kastélynak többször is vendége volt 1849-49-ben Guyon Richárd, a szabadságharc legendás tábornoka. A temetőben áll a családra emlékeztető, copf stílusú kápolna. A templom mögött található Nepomuki Szent János szobor 1807 óta „vigyázza” a települést. Kézdi-Vásárhelyi Imre nevét vette fel 1995-ben az egykori kastélyában működő általános iskola.
Nevezetességei
Római katolikus templom – Építési ideje ismeretlen, 1759-ig a reformátusoké volt, majd a XVIII. század végén átalakították.
Római katolikus temetőkápolna – XVIII. században épült, műemlék.
Nepomuki Szent János-szobor – 1807-ben Neumann Lipót készitette.
Kézdi-Vásárhelyi-kúria
(Forrás: Lehetőségek és kihívások) |
|
|
Szöveg: vas |
|
|
|
| English Gym & Fun |
|
|
|
 |
|
| Dózsakert |
|
|
|
 |
|
| Nyitnikék |
|
|
|
|
|
| Weblapok |
|
|
|
|
|
| EST |
|
|
|
|
|
|
