|
Tarján |
|
 |
|
Tarján | Tarján község Budapesttől 60 km-re található. A dimbes-dombos, patakokkal szabdalt kis medencét a Gerecse hegykoszorúja öleli át. Tarján festői szépségű kirándulóvidék központja. Észak felől a nagy Gerecse; kelet felől az Őrhegy, a Somlyó; dél felől a Peskő hegykoszorúja övezi a Héreg-tarjáni medencét. A hegyekről pazar kilátás nyílik a környékre. |
|
|
A terület az őskortól lakott. Nagybb számban kerültek elő leletek a rómaiak idejéből. A rómaiak jelenlétét a római útjelző kő, sírmaradványok és cserép-, téglatöredékek is bizonyítják. Az Árpád-korban létrejött község neve az 5. magyar törzs nevét juttatja eszünkbe, noha a forrásokban többféle változatban is előfordul: Taryan, Tarjány.
X. századi avar-magyar temetőt tártak fel a Feketekő-szőlőhegy alján az 1960-as években. Első okleveles említése 1240-ből származik Taryan néven. 1326-ban Pál mester volt a falu birtokosa; 1426-tól már a tatai uradalom része. A török időkben, 1529 táján elpusztult a település. Ennek a pusztításnak lett az áldozata valószínűleg a Somlyó hegyen álló vár is. Először II. Endre idején, a XIII. században említik az oklevelekben. 1426-ban már a tatai vár tartozéka.
A török hódoltság idején a népesség száma és összetétele igen változó volt. A 17. századig magyarok éltek a településen, a később megváltoztak az etnikai arányok. A Rákóczi-szabadságharc idején lakói a kurucokhoz csatlakoztak. A XVII. században a Csáky-féle telepítés eredményeként református magyarok éltek itt. A falu 1693-ban a Hochburgoké, 1727-ben az Esterházyak tulajdona lett. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 katolikus családot telepített Németország déli és középső részéről, a Fekete-erdőből Tarjánba.
A jobbágyság megszűnésével a földeket felparcellázták és kisbirtokként kiosztották. Erdőit a megalakult erdőbizottság kezelte. A XIX. század végén már jól működő, jól jövedelmező tehenészet volt a faluban, emellett a fakitermeléssel is foglalkoztak a helybeliek. Az erdőbizottság rendszeresen bérbe adta az erdőket az Esterházyaknak, itt tartották a vadászatokat. Lakói ma is őrzik a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.
A második világháborút követően elmaradt a kitelepítés, ennek ellenére Egerlövőről és a szlovákiai Szőgyénből jöttek magyar családok, akiket sváb családok házaiba költöztettek.
A falu a XX. század végén nagy fejlődésnek indult. Teljesen közművesítették, komfortossá vált a falu. A településhez 1960-ban csatolták Tornyópusztát (régi nevén Mórpusztát). Itt található a kívülről nemrégiben felújított egykori Hirsch-Erdélyi-Hohenlohe kastély. Az eklektikus épület jelenleg üresen áll. Szép a település magánerőből felújított kálváriája.
A Tarjánhoz tartozó Somlyóvár 448 m-es csúcsán kisebb erősség volt, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók. A várról, katonai jelentőségéről nem maradt fenn írásos emlék. A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang található. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.
A települést vonzóvá teszi a színvonalas vendéglátás és a szőlőhegyek pincéiben megbúvó finom nedű. Több panzió, magánszállás és az ifjúsági gyermektábor lehetőséget ad arra, hogy akár több napot is eltölthessen az ideérkező. Vendéglők, pincék, művelődési ház, sportcsarnok, szabadtéri létesítmények állnak az idelátogatók szolgálatában.
(Forrás: Lehetőségek, kihívások) |
|
|
Szöveg: vas |
|
|
|
| Hagyományőrzők |
|
|
|
 |
|
| CSANA |
|
|
|
 |
|
| Hirdetés |
|
Amerikai, német és holland kiadású jazz- és blueslemezek eladók. Információ: 30/37-37-038
----------------------------
Jogpont
----------------------------
Használt gyerekjátékokat, megunt kerti játékokat (libikókát, csúszdát) keresünk.
Részletek: 30/37-37-038.
|
|
 |
|
| EST |
|
|
|
|
|
|
