Paládi-Kovács Attila: Ipari táj című könyve az alcímnek megfelelően - Gyárak, bányák, műhelyek népe a 19-20. században - néprajzi oldalról közelíti meg a honi iparosodás életmódot, életformát, lakásviszonyokat érintő kérdéseit.
Tata, a magyar ˝Salzburg˝ - ezzel a címmel jelent meg egy írás a Komárom-Esztergom megyei évkönyvben 1941-ben, idézőjelbe téve a zenei programjairól (is) híressé lett osztrák város nevét. ˝Az európai érdeklődés homlokterében évekkel ezelőtt tűnt fel Tata neve, éspedig akkor, amikor a M. kir. Operaház előadásában itt tartották meg a Csavargó és Királylány... szabadtéri előadásait.
Az újonnan épített lakóparkokból néhány év után az ott élők harmada máris menekülne a visszaköszönő panelérzés miatt. A reklámszlogenekből alig valósult meg valami, építési hibából viszont a vártnál is több van. A helyzetet Cséfalvay Zoltán e témában írt könyve is elemzi.
A város idegenforgalmához kapcsolódik Haraszti Norbert: Tata vára és környéke című reprezentatív fotóalbuma, amely megjelenése óta már a Frankfurti Könyvvásáron is képviselte a magyar könyvkiadást és természetesen Tatát.
A Vértes hegység és környéke - Egy cseppnyi Magyarország címmel immár harmadszor is megjelent a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány átfogó kiadványa Béni Kornél és Viszló Levente szerkesztésében.
Még 2004-ben látott napvilágot Gyüszi László a Tatabánya történelmi olvasókönyve című forrásgyűjtemény első része. A várossá nyilvánítás 60. évfordulójára elkészült a második kötet is, amely a bányászat kezdetétől 1956-ig tekinti át a város történelmét, és közöl forrásszemelvényeket, adatokat.
Az Europa Nostra örökségi díj második helyezettje lett a Veszprém megyei Doba községben lévő somlóvári kastélypark kulturális örökségvédelmének tanulmánya: a négykötetes, 400 oldalas dolgozat Alföldy Gábor budapesti tájépítész és kerttörténész munkája.
Új válogatáskötet jelent meg A „Tatabánya 60 éves. Lehetőségek és kihívások” című konferencián elhangzott csaknem kéttucatnyi előadás válogatásából, valamint a kistérségi civil szervezetek saját településükről és tevékenységükről készített bemutatkozó anyagaiból. A kiadásnál ott bábskodott a pályázat mentora,a Polgári Tatabányáért Alapítvány valamint az ötletgazda Tájak, Emberek Környezet Egyesület.
Fényes Elek írta Tatáról az előző múlt század közepén, – ami a helyi lokálpatrióta érzelmeket illeti – e máig érvényes szavakat: “Kedves haza ez népének, mert áldott s kellemes, s a nép hite szerint is, legszebb a megyében”. A Tata a tizenötéves háborúban című tanulmánygyűjtemény az egy évvel korábban megtartott tudományos tanácskozás előadásait tartalmazza.
A Nyugat-Pannon Eurorégió, vagyis Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megye, valamint Burgenland kultúrtörténeti értékeit vonultatja fel az a könyv, amelyet az ausztriai Lékán, majd Kőszegen is bemutattak. Az Európai Unióban a jövőben még nagyobb szerepe lesz a régiókon belüli együttműködésnek.
