Új építési törvény – új fogalmak

Interjú Tóth Ferenc tatabányai főépítésszel

- Az új építési törvény 1998-ban új fogalmakat, tervtípusokat vezetett be. Korábban az általános rendezési terv (Árt) a városra, a részletes rendezési tervek egyes városrészekre vonatkoztak. Ezeket az önkormányzat rendeletekkel hagyta jóvá. Ahol nem voltak részletes tervek, az Árt adott építésjogi előírásokat. Tatabányán 1995-ben fogadták el az utolsó általános rendezési tervet, ami 2003. december 31-éig volt érvényben. Az új építési törvény három szintet különböztet meg, a településfejlesztési koncepciót, a településszerkezeti tervet: ezek az ingatlanok továbbtervezési irányait döntik el, és a képviselő-testület határozatokkal fogadja el. Van ezen kívül az egész települést vagy az egyes városrészeket érintő részletes szabályozási terv (rszt) is. Ezek tartalmukat illetően is különböznek a korábbi elnevezésektől.

- Mit jelentenek ezek a fogalmak?

- Tételesen meg kell nevezni azokat a területeket, amire kötelező részletes szabályozási tervet készíteni. A jelentős változással nem érintett területeken a lehető legkevesebb tervfajta érdemes szabályozni az építéseket: az új vagy átépítendő területeken azonban kell a részletes szabályozási terv, amely kitér a parkolókra, középületekre, az átkötő utakra. Tatabányán egyes városrészekre folyamatosan készültek ilyen rszt-k.

- Milyen meggondolások alapján lehet összeállítani a területfejlesztési koncepciót, a településszerkezeti tervet és a részletes szabályozási tervet?

- Még az előző ciklusban döntöttek a képviselő-testület tagjai, illetve a szakbizottságok arról, hogy a területfejlesztési koncepciót (tfk) az önkormányzat, a GFSZ, a MÜTF által megrendelt kutatások eredményei alapján a város állítja össze. A területszerkezeti terv (tszt) elkészítésére közbeszerzési pályázatot ír ki az önkormányzat, ez ugyanis tervezési jogosultsághoz kötött tervfajta. Fontos tudni: a koncepció határozza meg a területszerkezeti terv irányait, ezt pedig több féle kutatás előzte meg: részbern az önkormányzat, részben pedig a gazdaságfejlesztő szervezet, a főiskola, és építészek csoportja Szirmai Viktória vezetésével elemezte az igényeket és a lehetőségeket. A kutatások eredményeit 2003-ban sikerült pontokba szedni: ez jobbára az én feladatom volt. A testület a koncepciót két fordulóban tárgyalta 2002-ben, a lakók véleményének figyelembe vételével. Tételes szavazáson döntöttek például a zártkerti, üdülőjellegű besorolások változásairól, a szakhatóságok, az erdészet, a környezetvédők szakmai véleménye alapján.

- Milyen témákat tartalmaznak a fejlesztési elképzelések?

- Például szó van az M1-es autópályán túli területekről, a Panoráma út melletti övezetről. A Központi Tervtanács, a természetvédők nem javasolják azokat a fejlesztéseket, amelyek leszakadnak a településtesttől. A Panoráma út melletti 4 utcás terület üdülőtelekként szerepelnek a tervekben: ez spontán alakult lakóterületté, vélhetően a kedvező fekvés miatt. Két lehetőség van: vagy marad így, vagy szabályozott módon bővülhet az erdőhatárig. A szakminisztériumok nem hivatkoznak törvényre, csak nem javasolják ezeket a fejlesztéseket, mert közel a Gerecse Tájvédelmi körzet. A Natura 2000 programmal később ütközhetnek az elképzeléseink, de erre még nincs magyar jogszabály, nem tudni, milyen területeket érintenek majd az előírások.

- Felsőgallán túl is van egy hasonlóképp különálló terület…

- Az 1-es úton, a felsőgallai buszforduló után balra értékes erdőterület a Kőkúti dűlő, és Csákányos között: a város szándéka az, hogy itt lakóterületi fejlesztés indulhat. Az elképzelést elvi szinten elfogadták. Fontos, hogy legyen egy szűrő, ami kijelöli a családi házas övezeteket. A Panoráma út környékén, a Gödöri-dűlő, Tolnai út mentén fontos például, hogy ne legyen elszakadó terület Alsógallától, ezért ezek távlati fejlesztését javasolják. A Turul oldalában, például a Hegyalja út környékén viszont nem, igaz, itt a lakók sem fogalmazták meg ezt az igényüket. Ez a rész, a Szőlőhegyi oldal tehát marad úgy, ahogy van.

- Lehet, hogy ez nem lesz mindenkinek megfelelő.

- Az autópálya feletti részt illetően 10 éves bizonytalanság oldódik meg: 1992-ben ugyanis eltörölték a zártkert fogalmát. Ennek a területnek – a Turul alatti hegyoldal építésjogilag bizonytalan volt, de az üdülőterületi minősítés jogbiztonságot ad a lakóknak, intenzívebb beépítés nem lesz itt középtávon.

- Az M1-es és az 1-es út közötti szakasz helyzete sem megnyugtató…

- A legnehezebb városfejlesztési feladat az autópálya és az 1-es út közötti szakasz rendezése a SZÜV és Vértesszőlős között. A két védősáv gyakorlatilag összeér, a korábbi rendezési terv sem adott megoldást. A koncepció szerint célszerűnek látszik, hogy maradjon gazdasági terület, ahová sem üdülő, sem lakóépület nem épülhet a zajhatások miatt. Ellenben szorgalmazzuk azt, hogy például a vendéglátóegységek települjenek erre a területre, amire van is már példa. Ezen kívül földtakarásos garázsokat lehetne ide építeni. Újvárosban egyébként garázs nem épül: az 1-es út felé eső részen a zöld terület védelme az elsődleges.

- Újváros, sőt Tatabánya legfontosabb része a Fő tér, a város igazgatási és egyre inkább erősödő kereskedelmi és szolgáltató központja. Az építése annak idején félbemaradt, azóta több terv is született az átalakítására. A város ötletpályázatot is kiírt a terület rendezésére. Hogy áll az ügy?

- A Fő tér valóban a város központjává nőtte ki magát, bár a koncepció a fejlesztést tágabb területre terjeszti ki. A központi szerep erősítéséhez azonban tisztázni kell Újváros és Óváros viszonyát, ami valaha szintén városközponti szerepet töltött be, legalábbis részben. Óváros központjában sok a helyileg védett épület, például a Népház, ami a várható rekonstrukció miatt is a figyelem középpontjába kerül. A hajdani bányakórház sorsa a megyei önkormányzat döntésétől függ. Aztán ott van a hajdani tatabányai községháza, a mai kisposta, a tiszti kaszinó… Az a kérdés, sikerül-e eldönteni, milyen funkciót kap a terület. Erősödik-e a közéleti funkció, vagy lakóterület lesz-e például a kórház, milyen a lesz a közlekedés, a parkolás, egyértelművé válik-e a strand és az uszoda megközelítése. Nos, ezek fényében kell megvizsgálni a Fő tér fejlesztésének irányait. Javítani kell a közlekedést a Győri út két oldalán, a főiskola előtti téren, a Komáromi út elején. A tervben ellentmondó elvárások is szerepelnek, például hosszirányban biztosítani kell a közlekedést biztosítani, a Köztársaság útjának nagyobb az áteresztőképessége a Nagykörúténál. De humanizálni is kell a térséget, mivel nem kelti belvárosi útvonal képzetét, nem nyújt igazi városélményt. Kérdés a parkolás, új zöld felületek kialakítása is. Ami fontos: változik az épületmagasság: a KVI épülete, az OBI magas térfalakkal határolja a Győri utat, erősödik Újvárosnak ezen a részén a kereskedelmi funkció, ami tovább nő majd a pláza-jellegű bevásárlóközpont megépülésével. Ide, a Mozdony utcába kerül majd a mélygarázs, a helyi és helyközi autóbusz-pályaudvar, lesz itt fedett sétálóutca.

- A korábbi városfejlesztési elképzelések egyik kulcskérdése volt a jó kapcsolat a többi városrésszel. Bánhida felé például már kinőttük a Dózsa György úti hidat, évek óta torzón maradt a vaúti felüljáró…

- A dózsakerti átkötés bonyolult és drága. Most készül egy EU-pályázat készül, amelyben a város társfinanszírozó lenne a MÁV mellett. Tanulmányterv is készül a kivitelezésre: úgy vélem, a mechanikus továbbfolytatás helyett egy vonzóbb, urbanisztikailag is jelentősebb építményre most lenne esély. Ilyen gyalkogos hidak több városban épültek már: meggyőződésem, olykor egy-egy attraktívabb elem még olcsóbb is lehet, nem is beszélve az esztétikai előnyökről.

- Apropó, esztétika. M lesz a Konzum-épület jövője?

- Közpénzből aligha várható az átépítés, ám ha lenne vállalkozói tőke, lehetne a városképbe jobban illeszkedő módosításokat végbevinni. Fontos ugyanakkor, hogy a Győri úthoz közel zárt beépítéssel magas épületek határozzák meg a városképet: ilyen törekvésre több más városban is van példa, sőt, igény. A terv ösztönözné a már beindult folyamatot: a MÁV-szállót keretszerűen bele lehetne foglalni a magas tetős épületsorba. Ennek egyébként csupán egyetlen gyenge pontja a parkolóhiány.

- A Fő tér rendezése több parkolóhellyel, sőt parkolóházzal számol.

- Valóban, a terv tartalmazza a több szintes parkolók építését, parkolóházakat. Ezek a tervek egyébként illeszkednének a MÁV fejlesztéseinek sorába: ha ugyanis Tatabánya, mint a 60 kilométeres körzetbe beleeső része és részese lenne az elővárosi vasúti forgalomnak, ennek hatása azzal is mérhető, hogy ebben a térségben, az állomás környékén hagynák a járművet. Ez egyébként környezetvédelmi érdek is.

- Ha a Újvárosból tovább megyünk képzeletbeli sétánkon Óváros felé, a benzinkút környékén kihasználatlan parcellákat látunk.

- A Dózsa-híd túloldalán a Tesco területére rendezési, beépítési tervrajz készült 1-1 épülettel a Shell-kút két oldalán, lent, a vasút melletti szervizúton pedig további parkolókkal. A bútoráruház, a Komtávhő egykori épülete és a most épülő sportáruház szintén a kereskedelmi funkciókat erősítené, ugyanakkor az egész sor javítaná a városképet. De kanyarodjunk vissza a Fő térre: ha a környéken erősödnek a kereskedelmi funkciók, javul a közlekedés, növekszik a parkolóhelyek száma, át kell értékelni a Fő tér közlekedési viszonyait. Ha az igazgatási központ, a városháza, a főiskola, a megyei könyvtár és a megyeháza közötti területről eltűnnének a gépkocsik, meg kellene oldani a hosszirányú közlekedést. Ez a kiváltó út a koncepció legdrágább eleme. (Megjelent: 2005)

Utolsó módosítás: 2008. szeptember 14.  17:01

nyomtatás | küldés e-mailban