|
Tatabánya: a városfejlesztés esélyei |
| A Fő tértől az agóráig |
 |
|
Tatabánya | Tatabányán több téma is nagy érdeklődést váltott ki az utóbbi hetekben: az újvárosi szellemházak – a volt Gerecse-étterem, a Turul mozi és a buszpályaudvar – jövője, a bányakórház, valamint a felsőgallai Bódis-hegyi lakópark építése sajtótájékoztatókon, lakossági fórumokon gyakran szóba került. A közgyűlés napirendjén is szerepeltek ezek az „ügyek”. |
|
|
A felvetések azért is érdekesek, mert a város elfogadta a gazdasági és az idegenforgalmi koncepciót; ezek több ponton is érintik Tatabánya gyarapodását. A tatabányai önkormányzat a közelmúltban fogadta el az idegenforgalmi koncepciót, amely kijelölte a városban a turisztikai célú fejlesztések főbb irányait.
Három fő téma köré csoportosíthatók ezek a fejlesztések. Az egyik a város helyi sajátosságaira, a bányászmúlt örökségére épül. Ide tartozik a Szabadtéri Bányászati Múzeumhoz, az ipari skanzenhez kapcsolódó minden rendezvény, kiállítás, és ide sorolhatók a jövőbeli fejlesztések, például az új raktárépület, a fogadóterem a járulékos beruházásokkal, ajándékbolttal, büfével.
A másik irány a Turul-parkerdő. Itt sajnos a városnak sok tulajdonossal, sokféle érdekkel kell szembenéznie. Az emlékmű, a park, az utak és parkolók, a Szelim-barlang, a bányászkilátó és környéke lényegében az államé, de a területnek sok fenntartója, kezelője van. Az önkormányzat szeretné, ha a turisztikailag fontos beruházások révén hasznosítható területek az önkormányzat tulajdonába kerülnének. Akkor lehetne szó konkrét fejlesztési célokhoz a megfelelő vállakozói tőke bevonására. Ilyen például a libegő vagy a bobpálya kialakítása.
Néhány városi képviselő Sátoraljaújhelyen, Visegrádon személyesen is meggyőződött az effajta beruházások előnyeiről, kihasználtságáról: a tapasztalatok kedvezőek, bár önmagában itt egyik beruházás sem élne meg. Szükség van járulékos beruházásokra, vendéglátókra, éttermekre, kisebb üzletekre, szóval olyan infrastruktúrára, rendezvényekre, amelyek vonzóvá teszik a területet. Ezek nélkül egyelőre ott szóba nem jöhet komoly beruházás. Arra viszont van esély, hogy a tulajdonviszonyok rendeződjenek: a tárgyalások már megkezdődtek.
A harmadik fő csapásirány a kecskédi-majki reptér bekapcsolása lehetne az idegenforgalomba és az üzleti célú közlekedésbe. Akár a fapados repülőjáratok, a sportrepülés feltételeinek megteremtése révén a tágabb térség is vonzóvá tehető, kezdve Majk, Vértessomló, Várgesztes, valamint Tata, és Komárom bevonásával, amiben Tatabánya lehetne a bázis, ahonnét lehetne a csillagtúrákat megszervezni. A tágabb térség már számtalan olyan látnivalót, attrakciót kínál, amire egy többnapos kikapcsolódás fűzhető fel. Az idegenforgalmi koncepció elfogadásával a tatabányai képviselő-testület ezen fejlesztési irányok kidolgozásában állapodott meg.
A város idegenforgalmának fejlesztésében a meglévő adottságokra lehet és kell építeni. Ilyen például a páratlan természeti szépség, amit a Vértes és a Gerecse jelent. A városba akár Komárom, akár Budapest felől érkezőt pazar látvány fogadja a Szelim-barlanggal, a Turul-emlékművel, a bányász-kilátóval. Ezek idegenforgalmi hasznosítása szinte önként adja magát.
A szép környék, a természeti adottságok kihasználása más aspektusból is többször felmerül. Ilyen például a Felsőgalla szélén található Bódis-hegy, amely azonban nem éppen a szép kilátás miatt került a figyelem középpontjába az utóbbi hónapokban. Felsőgalla jól példázza: az elmaradt beruházásokat előbb-utóbb szóvá teszik a helybeliek.
Felsőgallával kapcsolatban úgy lehet összefoglalni a hirtelen támadt érdeklődést, hogy néhány éve a területen egy vállalkozó több helyi magántulajdonostól megvásárolt egy 19 hektárnyi földdarabot, amelyet korábban rétként, legelőnként hasznosítottak. Az új tulajdonos, egy holland befektetői csoport 300 lakásos lakópark építését kezdeményezte a területen. Amikor néhány éve átminősítették a területet lakóövezetté és tartalékterületté, még nem keltette fel a figyelmet: amikor felröppent a lakópark építésének ötlete, több lakossági fórumon is éles viták középpontjába került a kezdeményezés.
természetesen vannak, akik ellenzik az építkezést. Ők elsősorban azért tiltakoznak, mivel éppen az ő utcájukban mennének fel a munkagépek, a betonkeverők, teherautók az egyelőre nehezen megközelíthető helyre. A beruházást támogatók viszont annak örülnek, hogy végre fejlesztések kezdődnek a korábban eléggé elhanyagolt városrészben: a buszfordulónál új út épül a majdani lakóparkig, a térségben kereskedelmi és szolgáltató egységek jelennek meg, új munkahelyek létesülnek. A lakópark elkészültekor körülbelül 300 gyerekkel lesznek többen Felsőgallán: őket az iskola tudná fogadni, hiszen most sokan máshonnét járnak ide: Újvárosból, Bánhidáról, Szárligetről… Egy helyi népszavazás eldönthetné, mit szeretnének leginkább a felsőgallaiak.
Felsőgallán még elidőzünk. Amikor 1947-ben egyesítették az elődtelepüléseket és Tatabánya városi rangot kapott, az első városközpont Felsőgallán volt: ezt később elvitték Óvárosba, aztán Újvárosba. A 60-70-es években szanálták a Felsőgallához tartozó VI-os, VII-es telepet, a városrész szinte „leszakadt” a várostestről. Rajtuk kívül más beruházó jelentkezett, akik a városban több zöldterületen építenének lakásokat. Az ótelepi temetővel szemben lévő hatalmas területen egy külföldi beruházó 3-5 ezer lakásos lakóparkot építene: erről augusztusban tárgyal majd a képviselő-testület. Az építkezéssel Óváros és Felsőgalla ismét „összenőhet”, egybeépülhet, ráadásul sokkal szebb és modernebb otthonokkal - ha a testület augusztusban kedvezően dönt.
Lakások persze épülnek, épülnének másutt is. Például Kertvárosban is komoly építkezések várhatóak: a Panoráma lakópark mellett a Felsőgallán is érintett holland befektetőcsoport vett területet 200 lakás építésére, a Petőfi Sándor utcában is vennének területet az önkormányzattól, ahol 400 családi házat akarnak építeni: ha ehhez összeadjuk, hogy a Vitális úton 200, Felsőgallán 300 lakás épül, kiderül a közeljövőben 1000 új lakással gyarapodna a város.
Az esetleges volt VI-os telepi beruházással együtt akár már Tatabánya arculatát érintő fejlesztésekkel lehetne számolni. Mindez nem túlzás, ha az egyéb fejlesztéseket is soroljuk: Óvárosban, a Ságvári úton épül a Lidl áruház, lesz bútoráruház, és egy barkácsáruház is épít oda áruházat, arra a területre, ahol néhány évtizede még tavacska hullámzott a hatajtós házak végében. A terület emeletes házak építésére nem alkalmas, ám újabb kereskedelmi alközpont alakulhat ki Óvárosnak ezen a részén a Turul Centerrel együtt.
S hogy mi a befektetői érdeklődés oka? Tatabánya közel fekszik a fővároshoz, a 60 kilométeres övezetben már érzékelhetőek az agglomerizáció jelei, beindult az elővárosi vonatközlekedés, a kiköltözés, ugyanakkor a városban az ipari park fejlődésével, a termelés bővülésével, az új cégek idejövetelével egyre több (lesz) az elhelyezkedési lehetőség. Elég néhány példa: az autóüveggyár után hamarosan termelni kezd a Bridgestone, megállapodás született a napelemgyár építkezéséről, és várhatóan síküveggyár is letelepszik a térségben. Az egyik befektető húzza maga után a másikat.
Újvárosban a volt Gerecse-étterem legújabb történetét most a buldózerek írják. A hajdan hírhedt vendéglátó hosszú évek óta zavarta az újvárosiakat, a piac környékén élőket. A sok tulajdonoscsere ellenére sokáig semmi sem történt, most azonban Gerecse-üzletház kialakítását kezdte meg az új befektető. A bővítésre alkalmatlan épületrészeket elbontották, a központi épületet üzletházzá alakítják, a megtisztított terepen parkolókat alakítanak ki.
Még nincs döntés az egy éve bezárt, 70 millió forintra becsült Turul mozi hasznosításával kapcsolatban. Az átépítésre jelentkezett egy befektető, aki a földszinti rész közművelődési célú hasznosítására tett javaslatot, emelet-ráépítéssel pedig új lakások kialakítását javasolta. A június végi közgyűlés azonban nem fogadta el a vállalkozói ajánlatot, a képviselők tervpályázat kiírását sürgették. A hasznosításról azonban lakossági fórumok összehívását javasolják, akárcsak az autóbusz-pályaudvar jövőjével kapcsolatban. A város tárgyalásokat kezdett a Vértes Volánnal és a Közútkezelő Kht.-val, hogy az önkormányzat tulajdonába kerüljön az épületegyüttes, és akkor itt akár kereskedelmi vagy szolgáltató egység, márkakereskedés is kialakítható, vagyis olyan fejlesztések indulhatnak, amelyek nem zavarják az Újváros ezen részén lakókat.
Az önkormányzati tulajdonba vétel sokak számára megnyugtató lehetőség, mintegy garanciát nyújt a helybelieknek is tetsző hasznosításra. A szavazásokkor viszont kiderül, más és más megoldás megnyugtató a frakciók számára. A volt bányakórház esetében például ismétlődni látszik a Cifra-palota esete. A Szent Borbála Kórház 1. telephelyére a tulajdonos megyei önkormányzat már többször is pályázatot írt ki. A legutóbbi licittárgyaláson egy vállalkozó bruttó 274 millió forintért megvásárolta az épületegyüttest: a szerződés azonban csak akkor lép életbe, ha a város lemond elővételi jogáról. Májusban a szocialista frakció módosító indítványban javasolta, hogy a város vegye meg a telephelyet, akár hitelből, mert az épületegyüttes felértékelődik a közeli strandberuházás miatt. Májusban nem sikerült dönteni, ezért a júniusi közgyűlésen sürgősségi indítványként ismét a képviselők asztalára került a javaslat, azzal, hogy az kórházi épületet néhány éven belül drágábban lehetne eladni. A szavazáskor azonban ezúttal sem szerezte meg a javaslat a minősített többséget, így a volt bányakórház nem került a város tulajdonába.
A „szellemházak kísértete” ismét bejárja Tatabányát: félő, hogy a későbbi hasznosításba a városnak vajmi kevés beleszólása lesz. Pedig – az idegenforgalmi koncepcióval összhangban – számos lehetőség kínálkozott volna az épületegyüttes hasznosítására, éppen a közeli strandberuházáshoz igazodva. És főként a város javára.
Ebben a ciklusban több nagyberuházás is zajlik Óvárosban is. A Népház 3,2-3,3 millióért teljesen megújul: a központi támogatáshoz az önkormányzat több mint 1,5 milliárd forintot tett hozzá. A másik nagyberuházás a szabadtéri strand és az élményfürdő. Ennek csaknem 2,5 milliárdos költségeit a város 20 éves lízingkonstrukcióval teremti elő. Az elképzelések szerint 2008-ban megnyílhat a szabadtéri strand 800 milliós beruházásban, 2009-ben az élményfürdő. A 3. lépcsőben az uszodát fednék be végleges és szépen kialakított tetővel.
Az óvárosi fejlesztések közül a szabadtéri színpad jövője még látszik világosan. A magántulajdonban (egy építési kft. birtokában) lévő – immár romos – létesítmény kapcsán több egyeztetést kezdeményezett az önkormányzat. A tulajdonos kft. által kért cseretelek sokak szerint nem járható út: szerinte az lenne a szerencsés megoldás, ha felértékelnék a Május 1. parkban lévő telket, azt a város visszavásárolná, a színpad mostani tulajdonosa pedig piaci áron ott vásárolna telket, ahol szeretne. Az eredeti elképzelés szerint a szabadtéri színpad helyén nyugdíjaspanziót akart a vásárló, ám amikor kiderült, hogy a finaszírozást az OEP szigorú feltételekhez köti, a terv dugába dőlt. Az adás-vételi szerződés azonban jogilag nem kötelezi semmire a céget, az önkormányzat pedig tehetetlen.
A Cifra-palota esetében alig látni esélyt arra, hogy az önkormányzat a közeljövőben megvásárolhatja az épületet. A tulajdonos 250 millióért visszaadta volna, de a körülbelül 500 millió forintos felújításon túl hatalmas összeget emésztene fel az üzemeltetés, a hasznosítás is – ha találnának megfelelő funkciót a patinás épületnek.
Arról persze hosszasan lehet elmélkedni, hogy a kulturális, közművelődési jellegű hasznosítás Tatabányán menyire járható út: Miskolcon bevált. Az erőműi kaszinó megszerzése viszont indokoltabb lenne: ha a VÉRt. tulajdonában lévő, felújított közösségi házat megvásárolná vagy elcserélné a város – a rekultiválandó területekért –, az Erőműi lakótelepen élők nyerhetnének.
A Fő tér felújítása évek óta húzódó probléma: most külföldi szakemberek érkeztek a városba Az Európai Unió és a Francia Városfejlesztési Minisztérium pályázatának köszönhetően. Elsősorban pontosítani kell a Fő tér határait, illetve öt olyan „blokkra” bontani, ami alapján fokozatosan újítható fel a tér.
Pályázaton csak 1,5-2 milliárd forintot nyerhet a város, de ekkora kiterjedésű térre és ilyen volumenű munkákhoz legalább 10 milliárd kellene. Az önkormányzat is, a külföldi szakértők - David R. Frössler, Frank Bornmann - is egyetért abban, hogy legyen egy 15-20 évre kidolgozandó program, aminek részprojektjeihez EU-s pályázatokat dolgoz ki a város.
Elhangzott olyan javaslat is, hogy például az Árpád Szálló és a rendőrség között a föld alá levinni a forgalmat, de sok a kifogás ellene. A külföldi szakértők szerint is csúnya lenne, a lemenő és a feljövő rész torzója elcsúfítaná a városközpontot. Inkább ki kellene terelni a forgalmat, sétálóutcát csinálni, a városháza földszintjét kiüríteni, szórakozóhelyeket, üzleteketm butikokat, kávézókat kialakítani itt, hogy a munkaidő után se haljon ki a belváros.
A Fő tér rekonstrukciós tervének elkészítése mellett a két várostervező építész feladata lesz az önkormányzattal az eddigi elképzelések véleményezése, egy középtávú ütemterv elkészítése, a támogatási háttér feltérképezése. A szakemberek informálisan egyeztettek az érintett területen található intézmények vezetőivel, a lakókkal, az üzletek tulajdonosaival. A pályázaton ötven város nyert. Ebből ötöt esettanulmánynak választottak ki, közöttük (hazánkból egyedüliként) Tatabányát. Városonként másfél milliárd forint keretösszeg áll majd rendelkezésre. Ehhez adhatja hozzá ki-ki a magáét; a Posta például saját épületének felújításával félmilliárdot. Brüsszelben figyelemmel kísérik a projektet, már a francia sajtó képviselői is a tájékozódtak a városban.
A város fejlesztési esélyeit mérlegelve úgy látszik, hogy az 1990-96 közötti „gazdasági mélyrepülés” után – amikor megszűnt a bánya, a KOMÉP, soha nem látott magasságokba szökött a munkanélküliség, az új ipari parkba betelepült az első multinacionális cég, a Suoftec: ekkor és az első fecskét követő újabb betelepülő cégek révén megfordult a tendencia. 2010-re valamennyi betelepült vállalkozásnál lejár az adókedvezmények ideje, a növekvő bevételek a fejlődés alapjául szolgálhatnak majd. A forrásokat a sportra, a kultúrára költhetik majd, lendületet kaphat a város 2010 után. A város akkor visszanyerheti korábbi a hírnevét. |
|
|
Szöveg: veizer |
|
|
|
| Dózsakert |
|
|
|
 |
|
| Weblapok |
|
|
|
|
|
| English Gym & Fun |
|
|
|
 |
|
| Nyitnikék |
|
|
|
|
|
| EST |
|
|
|
|
|
|
