Budapest és a környék

Mikor a legszebb?

Budapest hajnalban a legszebb, amikor a nap lassan emelkedik fel a síkság felöl. Lágy pasztellfénnyel rajzolja körül Pestet, és mint egy erős reflektor, Buda épületeit pásztázza. Arany szikrát vetnek az ablakok a Várhegyen.

De Budapest éjjel is káprázatos látványt nyújt. A Lánchíd lámpafüzért visel, s a középületek, a Parlament, az Opera, a Királyi Palota és a Várnegyed díszkivilágításba öltözik. Könnyű Budapestnek úgy játszania a fénnyel, mint egy előkelő hölgynek az ékszereivel, hisz minden jól áll neki. A reggel, az este és a nappal is, amikor a város él, lüktet s a más országokból érkezett látogató úgy érzi, minden sarkon történik valami érdekes.

Budapest Európa egyik legszebb, és legszebb fekvésű fővárosa. A magyarországi védendő értékek közül elsőként került fel az Unesco Világörökség-listájára a budai Duna-part a Gellért Szállótól a Várhegyen át a Margit hídig, s Pesten pedig a Parlamenttől a Petőfi hídig, és az Andrássy út végig a Városligeten szélén álló Millenniumi emlékműig. 

És a környék? Más és más élmény éri az utazót, ha Szentendre felé veszi az irányt, vagy ha a Pilis irányába fordul; megint más, ha az Alföld, a legendás városok felfedezése a cél. Az igazi kalandorok gyalog vagy kerékpárral indulnak útnak, vagy legalább vonattal; így rengeteg idejük jut arra is, hogy gyönyörködjenek a tájban, elmélyüljenek a részletekben, amit az ember az autó ablakából észre sem vesz. Így lehet birtokba venni, átélni és átérezni azt a sokszínűséget, az a bőkezűséget, amivel a természet (és az építészet) e régiót, ezeket a városokat is kitüntette díszeivel. Nosza, útra fel!

Gazdag a történelmi is a városnak, noha néhány fejezetet bizonyára inkább kitörölnénk könyveinkből. De a múlt század fordulóján Budapest volt a világ közepe: a kortársak szeme láttára nőtt, terebélyesedett, épült világvárossá. Ebben csak egy párja akadt szerte a világban: Chicago. A gyors változásnak feledhetetlen irodalmi emléke is van, a Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc regénye. A városrendezés Podmaniczky irányításával messze meghaladta a közép-európai városok hasonló törekvéseit: módszerében is, következményeiben is.

A kerületek külön mikrokozmoszt alkotnak a nagy egészen belül: ennek legízesebb példáit Kosztolányi Dezső foglalta össze Pesti képeskönyv című írásában, 1933-ban, de elgondolkodtató Szabó Zoltán, Cs. Szabó László és Komlós Aladár megközelítése is. Vajon mit írnának a kortársak?   

Utolsó módosítás: 2009. június 15.  07:16

nyomtatás | küldés e-mailban