Itthon | Az Alföld Magyarország legnagyobb tájegysége, éppen ezért Nagy-Alföldnek, Magyar Alföldnek is nevezik. Elég hazánk térképére tekinteni, jól látszódik, hogy a nagytáj a Kárpát-medencét meghatározó, a Duna és a Tisza mentén elterülő homokvidékkel, löszhátságokkal, vízjárásokkal tagolt síkság. A fogalom mai jelentése a középkor végén kezdett kialakulni.
Korábban a Felfölddel szemben, a fontosabb központoktól délre fekvő alacsonyabb országrészeket illették ezzel a kifejezéssel.
Talán egyetlen táj földrajzi és kulturális jellege sem változott annyit az elmúlt ezer esztendőben, mint az Alföldé. Az egykori erdők helyén ma szántóföldek vannak, ugyanúgy mint a régi mocsaras, vízborította, árvízjárta területek helyén. A 19. században elkezdődő folyószabályozások 1300 km-re rövidítették meg az alföldi folyók medrét.
Nemcsak a természeti környezet, hanem az alföldi településhálózat és az itt élő népesség is átalakult. A középkori aprófalvas településrendszer a török hódoltság következtében teljesen elpusztult, sőt a virágzásnak indult mezővárosi fejlődési is megakadt. A déli területek magyar lakossága teljesen eltűnt, a középső tájak lakói pedig nagyobb településeken és mezővárosokban (Szeged, Debrecen, Kecskemét, stb.) tömörültek. A török kiűzése után, a 18.században, a felföldi magyarok mellett szlovák, német, román, ruszin telepesek népesítették be a az Alföldet.
Új tájak, néprajzi csoportok jöttek létre, bár jóval kevesebb mint a tagoltabb domborzati adottságú tájakon. A nagyobb mezővárosok azonban önmagukban is néprajzi egységet képeztek, gondoljunk csak Hódmezővásárhelyre, Makóra. Az Alföld északi részén lefutó folyók mentén néprajzi értelemben elkülöníthető kistájak színesítik a nagytáj kulturális arculatát. Máshol, mint a hajdúknál, kunoknál és jászoknál sajátos jogállásuk következtében alakult ki közösségi tudat.
Az oszmán birodalom helyén már nem jött létre aprófalvas településrendszer, hanem nagy határral rendelkező falvak, városok erősödtek meg, alakultak ki, határukban pedig gomba módra szaporodtak a tanyák. A tanyásodási folyamatot alapvetően a második világháborút követő kolhozosítás akasztotta meg.
A huszadik század történelmi eseményei ugyancsak új utakra kényszerítették az alföldi tájak népességét. Az első világháborút lezáró trianoni béke a kulturális sajátosságokat mellezve csatolta a nagy táj jelentős részét Jugoszláviához, valamint Romániához. A 1944-es holocaust az alföldi települések zsidó lakosságát pusztította el, a második világháborút követő kitelepítés, lakosságcsere szintén sokakat érintett. A szocialista államosítás pedig a korábbi társadalmi illetve tulajdonviszonyok drasztikus átalakításával szabott új irányvonalat (nemcsak) az alföldi népességnek.
Amerikai, német és holland kiadású jazz- és blueslemezek eladók. Információ: 30/37-37-038
----------------------------
Jogpont
----------------------------
Használt gyerekjátékokat, megunt kerti játékokat (libikókát, csúszdát) keresünk. Részletek: 30/37-37-038.
