Dunántúl |
| Hagyományőrző települések |
 |
 |
Itthon | A Dunántúl a Duna völgye, az Alpok keleti nyúlványai, valamint a Mura és a Dráva folyók által határolt nagytáj. Az elnevezés legrégebbi magyar tájneveink egyike. A Dunántúl nem sokkal a honfoglalás után már sűrűn lakott településnek számíthatott. |
 |
 |
Nemcsak a magyarok települtek le a változatos felszínű tájon, hanem az egykori római Pannónia provincia folyamatosan lakott települései is számos népcsoportnak adtak otthont. Az itt élő avar, szláv, bajor lakosságnak fontos szerepet játszhattak az ókori, koraközépkori ismeretek, hagyományok közvetítésében.
Az Árpád-korban a Dunántúlon fontos állami, egyházi központok alakultak ki. A virágzó középkori kultúra emlékeit ma is felfedezhetjük Esztergomban, Veszprémben, Győrben, Pannonhalmán, Tihanyban, Pécsváradon, Zircen és Székesfehérváron.
A szépen fejlődő, német és vallon telepeseket is vonzó Dunántúl fejlődését a török hódoltság akasztotta meg. A Rába folyótól keletre, a Duna melléken, délkeleten, Tolnában és Baranyában a középkori települések (lakóikkal együtt) szinte teljesen elpusztultak. A török több mint másfél évszázados uralmát végképp lezáró 1699-es karlócai békekötés után újra benépesülhetett a Dunántúl. A korábban a török elől menekülő balkáni népek mellé németek, szlovákok, magyarok érkeztek. Az így kialakult etnikailag is tarkított településképet a II. világháború és az azt követő lakosságcserék tovább bonyolították. A holocaust következtében a falvak és a városok életében fontos szerepet játszó zsidóság töredéke tért vissza. A kitelepített németek helyére bukovinai székelyek jöttek, az elvándorolt szlovákok házait pedig felvidéki magyarok kapták meg.
A tarka nemzetiségi kép ellenére a Dunántúl társadalmi fejlődése viszonylag egyenletes volt, és az ország más területeihez képest ütemesebb polgárosodás figyelhető meg. A nagytáj nemzetiségi, vallási, néprajzi különlegességek szerint elkülönülő paraszti hagyományai fantasztikus kulturális sokszínűséget hoztak létre, amelyet a hagyományőrző településeken, tájházainkban ma is felfedezhetünk. |
 |
 |
Szöveg: tajhaz/pont |
|