Alföldi jellegű láprétek hatalmas madárcsapatokkal, száraz füves puszták tavaszi virágtengerekkel, mediterránt és magashegységeket idéző növényritkaságok, vadregényes tájak, zárt erdők, megbúvó történelmi emlékek az ország közepén, ez mind a Vértes, a változatosság világa.
Mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból ide egy kicsit, hogy egy valóságos szabadtéri élő múzeumként valahol e kicsiny országban egy helyen legyen meg minden érték és szépség, melyet a Természet alkotott. E „cseppnyi Magyarország” természeti viszonyainak, élővilágának, kultúrájának, hagyományainak megőrzése és az erre épülő hagyományos gazdálkodás, valamint idegenforgalmi hasznosítás a megalakult Vértesi Natúrpark legfőbb célkitűzése.
A Vértes térségében a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére 1993-tól egy széles társadalmi alapokon nyugvó együttműködés jött létre, amelynek célja – a Vértes térségének természetvédelmi, idegenforgalmi fejlesztésével – egy natúrpark létrehozása és működtetése volt. A Vértes Térség 17 települési és a 2 megye önkormányzatával egyetértésben összefogott, hogy helyi szintű kezdeményezéssel a Vértesi Tájvédelmi Körzet kiegészítésével létrehozzák hazánk első natúrparkját. Időközben sorra alakultak a határmenti pályázati lehetőségek kiaknázására, natúrpark néven a különböző, elsősorban idegenforgalmi célkitűzéseket zászlajukra tűző társulások. A név Nyugat-Európában már bevált természetvédelmi idegenforgalmi célkitűzéseket magában foglaló kategóriát jelent.
A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány az elmúlt időszakban azért küzdött, hogy a natúrpark kategória a természetvédelmi törvényben jelenjen meg, s elsődlegesen a természeti, kultúrtörténeti értékek kímélő hasznosítását jelentse, nem pedig egy további intenzív pénzügyi, fejlesztési irányt. Hosszú előkészítő munka után megjelent a 2004. évi LXXVI. törvény, mely szerint a miniszter a natúrparki cím használatához hozzájárulhat, így most lehetőség nyílt a terv megvalósítására.
A törvény alapján a natúrpark az ország jellegzetes nagy kiterjedésű természeti, tájképi, kultúrtörténeti értékekben gazdag területe, mely az alábbi célkitűzésekkel összhangban álló tevékenységek folytatását, valamint az ezen nyugvó hosszú távú térségfejlesztés folytatását szolgálja:
A közalapítvány, valamint Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Zámoly és Fejér és Komárom-Eszergom megye önkormányzata 2004 szeptemberében arra kérte dr. Persányi Miklós miniszter urat, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16. §-ában biztosított jogkörében eljárva a Vértes és a Zámolyi-medence térségében fekvő természeti és védett természeti területekre a Vértesi Natúrpark címet adományozza.
A megalakult Vértesi Natúrpark létrejöttének feltételei több szempontból is kedvezőek. A Natúrpark összterülete 35833 ha, melynek több mint 80 %-a a Magyar Állam és a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány tulajdonában van. A területek 68%-a áll valamiféle természetvédelmi oltalom alatt. Az országos jelentőségű védett természeti terület mellett hasonló nagyságrendű a helyi jelentőségű védett természeti terület, ami bizonyítja, hogy a helyi lakosság a természetvédelem ügyét fontosnak tartja. A Natúrpark lefedi a két Natura 2000 hálózatra javasolt területet is.
Mind a Fejér megyei, és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, mind a Régió, valamint a kistérségek is elfogadták a fejlesztési terveket. A Vértesi Natúrpark megalakulását segítik a Velencei-tó Vértes kiemelt üdülőkörzetre már elkészült területrendezési terv (1999. március), hosszú- és középtávú tervek, területfejlesztési koncepció (2001. február), valamint az Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. Tv.), amelyek nagyvonalakban a Natúrpark fejlesztési terveit rögzíti. A Vértes Térségének települési önkormányzatai, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Vértesi Erdészeti és Faipari Rt., a társadalmi összefogásban ismerték fel a hosszú távon fenntartható, természeti és kulturális értékeken alapuló fejlesztés lehetőségét.
Az együttműködés alapján a Natúrpark olyan programkínálatot szeretne biztosítani, amely a Vértes térségét a legkülönfélébb társadalmi rétegek számára teszi még vonzóbbá. A Natúrpark program fontos eleme a közcélúság, közérdekűség, a helyi lakosság széles körének érintettsége. Mindazok, akik a Natúrparkban együttműködő partnerként részt vesznek, a természetvédelem érdekeit is szolgálják, hiszen közvetlen gazdasági érdekük és a természetvédelem érdekei ebben az esetben közel azonosak lehetnek. Az eddigi együttműködés vezetett oda, hogy a térségben gazdálkodók örömmel fogadták a Natura 2000 hálózat és a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, valamint a későbbi agrár-környezetgazdálkodási támogatás célprogramjainak lehetőségeit.
Tekintettel arra, hogy a Natúrparkon belül jelentős a kis tulajdonosok száma, akik a természetvédelmi célokkal megegyező földhasználati módokért kapnak támogatást a megjelenő új EU forrásokból, a természetvédelmi tudatosság erősödése várható. Mindezek alapján a natúrpark, mint szervezeti forma mintegy fémjelezheti az itt megtermelt speciális termékeket is. Az irányított, szervezett turizmus elősegíti a természeti- és kultúrtörténeti értékek védelmét, s emellett a vidéki életminőség javulását, s ezáltal a lakosság helyben maradását is eredményezi. A turizmusból, idegenforgalomból származó bevételek helyben maradhatnak, – amely a helyi lakosság megélhetését hosszú távon biztosíthatja –, valamint a természetvédelmi alaptevékenységbe visszaforgathatóak.
Az önkormányzatok célja a természetvédelem és idegenforgalom koordinációján alapuló együttműködés megvalósítása. A helyi önkormányzatok lassan bontakozó társulásainak ez egy speciális megyehatáron áthúzódó mintaértékű formája, melyet a jelenlegi kormányzati célkitűzésekkel összhangban pénzügyi kedvezményekkel is ösztönözni, segíteni lehet. Mindezek alapján ez a natúrpark az első, amelynek létrehozása egy helyi társadalmi, valós, – és nemcsak a szakmai irányból jövő – igényként jelenik meg.
Összegezve a leírtakat a Vértesi Natúrpark létrehozása:
összhangban áll az eddigi kutatási eredményekkel, a térség hosszú távú természetvédelmi és idegenforgalommal kapcsolatos terveivel
a térség állami, önkormányzati, és civil szervezeteinek 10 éve tartó felelős, kitartó együttgondolkodásának, tevékenységének eredményeként alakult meg
biztosítja a Vértes és a Zámolyi-medence természeti és kulturális örökségének megőrzését az azzal történő hagyományos gazdálkodást és mindezek bemutatását
létrehozása valós helyi társadalmi alapokon, az önkormányzatok és végső soron az itt élők együttes akaratán nyugszik
a 35 833 ha nagyságú Vértesi Natúrpark létrehozását az együttműködő partnerek a 10 éves együttmunkálkodás alapján egyöntetűen támogatták.
(Forrás: Viszló Levente, in: Környezeti nevelés az általános és középiskolákban valamint az óvodákban)
