Gerencsérvár |
|
| A Vértes legrégibb építménye | |
 |
|
|
Oroszlány | A vár romjai a Vértes nyugati lábánál, az Oroszlány-pusztavámi úttól keletre a Fekete-ér-patak mellett, erdős területen találhatók. A ma 13x7 méter alapterületű toronyszerű épület 18-29 méter magas volt egykor. Két vagy három emeletes lehetett. Csák Ugrin építtette 1140 körül. Várként emlegetik, valójában középkori főúri lakótorony volt. |
|
|
|
A kőből épült vastagfalú torony a várúr családja menedékéül szolgált. A birtokos nemes személyzetének jó része a környező falvakban lakott. Katonaság is szolgált az épületben, melynek falába emeletenként külön külön lezárható lépcsőt építettek. Nevét a körülötte megtelepedő fazekasoktól, a gerencsérektől kapta. Valószínűleg a Vértes legrégebbi építménye: Szombathy Viktor leírása szerint igencsak pezsgő élet volt valaha a falai között. Első említése 1231-ből való. Csák Miklós, Ugrin érsek testvére, ekkor kelt végrendeletében Lőrincz fiár a hagyja. Két évszázadig volt királyi vadászterület, I. Lajos kedvelt vadászháza, melynek vonzerejét fokozta, a közeli halban gazdag Szépvíz-ér és Fekete-víz. 1346 és 1366 között több okiratot keltezett innen. 1366. december 6-án falai között tanácskoztak egy esetleges török elleni hadjáratról a Velencei Köztársaság követeivel. A XV. század közepe táján kapta meg a Rozgonyi család, 1446-ban már az övék. 1466-ban várként írtak róla, ekkor - a Rozgonyiak többi dunántúli várához hasonlóan - az Újlakiaké volt. 1490 után Újlaki Lőrinc Bakócz Tamásnak és rokonainak, az Erdődieknek adta át. A vár későbbi sorsát nem ismerjük. Valószínű, hogy Székesfehérvár, majd Csókakő várának elfoglalása, tehát 1544 után. pusztult el. Ma 2-3 m magas romjai és a vizesárok nyomai még láthatók. |
|
|
|
Szöveg: vas |
Utolsó módosítás: 2005. december 09. 14:44 |
|