Szigliget | Egykor a Balaton szigetét képező vulkáni kúpon állnak Szigliget várának romjai. A tatárjárás után, 1260-ban IV. Béla a pannonhalmi bencéseknek adományozta e területet azzal, hogy ott erősséget építsenek.
Háttér
A romjaiban is impozáns rom a településről rövid sétával közelíthető meg.
Favus apát két év alatt olyan sikeresen oldotta meg a feladatot, hogy a király a várat egyéb birtokaiért elcserélte, és így királyi tulajdon lett. A 13. század vége felé a veszprémi püspök elfoglalta a várat, elrabolta a környéken is birtokos győri Pok nemzetség kincseit, ezért a király kárpótlásul a várat a kárvallottaknak adományozta.
Ők végezték el az építmény első megerősítését, bővítését, amelyet még több követett. A mohácsi vész után, Török Bálint kapitánysága alatt, 1536 után Martonfalvay Imre vezetésével tették biztonságosabbá, fejlesztették védőműveit. A törökök ellen Magyar Bálint védte többször, sikeresen. A török hódoltság végén elvesztette hadi jelentőségét, romlásnak indult. A 17. század végén villámcsapás következtében vált lakhatatlanná, a maradványokat I. Lipót leromboltatta (1702), így a kurucok már nem használhatták.
A rom a településről rövid sétával közelíthető meg. A vár egykori öregtornya mellől a Balaton, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység szemet gyönyörködtető látványa tárul elénk.
