http://www.pontmagazin.hu/pm115047.html

Tatabánya: Mésztelep

Egy ˝munkásgyarmat˝ emelkedése és hanyatlása
Tatabánya | A híres-hírhedt kolónia a mészkőbánya megnyitásától, 1907-től épült. A cementgyárat 1911-ben húzták fel a helyben szénre és jó minőségű mészkőre alapozva. A gyár körül az ott dolgozók elhelyezésére már 1907-től kezdett kialakulni az új kolónia, a Mésztelep, amely Felsőgalla külterületéhez tartozott, de önállóságát, rangját évtizedekig megőrizte.
Itt laktak annak idején a MÁK Rt. cementgyárában, kőbányájában, mészüzemében dolgozó munkások és tisztviselők - igaz, rendkívül egészségtelen környezetben. Felsőgallától a vasútállomás határolja, amelynek első épülete 1884-ben épült: 1896-ban fejlesztették és bővítették. A személyszállítás a pályakorszerűsítés után, 1989-ben szűnt meg, azóta nincs Tatabánya-Felső vasútállomás.

Mésztelep ma már erősen visszafejlődő településrész, hajdani intézményei is elköltöztek innét, nagy részét lebontották. Egyik legismertebb épülete - az 1923-ban vendéglőnek épült, majd 1943-1948 között Munkáskaszinóként működő - művelődési otthona volt, amelyet Erkel Ferencről neveztek el. Fenntartója a Cement- és Mészművek tatabányai gyára volt: ma csak a helye látszik, akárcsak az egykori Arany János Iskoláé. bolt.

A cementgyár 1984-ben zárt be - a hajdani létesítményre azonban nem csak a még látható romos épületek emlékeztetnek: a régi cementipari dolgozók hagyományőrző egyesületet hoztak létre, rendszeresek az összejöveteleik. Felsőgallai székházukban kis fotó- és makettkiállítást rendeztek be.

Ottjártunkkor sokféle arcát mutatta Mésztelep: a Gyár utca az házak elé épített konyhával, a fákkal, a másik oldalán a gondozott kertekkel még a barátságosabb színében látszott: két utcával lejjebb ki jobban, ki kevésbé indulatosan állt velünk szóba. Megoldást mi nem adhatunk, mi csak megmutathatjuk az ott élő emberek kilátástalanságát, félelmét, aggódását...
Szöveg: er/pont

Utolsó módosítás: 2008. szeptember 12.  09:16

nyomtatás | küldés e-mailban