A Tájak, Emberek, Környezet Egyesület Regélők csoportja - a Szelim-napi Regélők - Történelmi Játszótér rendezvény szervezői - elkészítették a szeptember 11-ei esemény plakátját.
A mondák szerepe életünkben nagyobb, mint hinnénk. Ezekben a történetekben keveredik a mese és valóság, ennek ellenére számos utca, tér, intézmény neve és műalkotás őrzi ezek emlékét.
Érdekes adalékok kerültek elő a mohácsi vészt megelőző időszak politikai történéseiről. A kutatások - és egyes források - szerint akár megelőzhető is lett volna az 1526-ban bekövetkezett nemzeti tragédiánk, ha akkori vezetőink a magyarság érdekeit tartották volna szem előtt.
A török uralom óriási hatással volt a 16-17. század magyar szokásokra. A törökök kedvelt étele volt a forralt savanyított tej, a jourt (magyarosodott nevén joghurt). A húst apró darabokra vágva, roston sülve vagy pörkölve, máskor darált húsként, rizzsel keverve töltelékként fogyasztották.
A Szelim barlang mondája. Ez a témája Moser Ernő tatabányai fafaragó egyik művének és a Turul Parkerdőben megrendezendő Szelim-napi Regélő - Történelmi Játszótérnek is. A nagy találkozás szeptember 11-én lesz, amikor több száz évet utazhatunk vissza az időben...
A XVI. századi nők is sokat adtak magukra - mégha a történelmi idők nem is mindig kedveztek a ˝divatnak˝. A középkori mesteremberek - például a takácsok, a kelmefestők, a szabók - a legkülönfélébb anyagokból nyerték ki azokat a színeket, amelyekkel ravasz eljárásokkal megfestették a vásznat.
Kis jégkorszaknak nevezik a klimatológiában a 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszakot. Az átlaghőmérséklet Nyugat-Európában ekkor 1-2 °C-kal, világszerte pedig 0,5-1 °C-kal maradt el az 1960-1990 közötti időszak átlagától. Az időjárás befolyásolta a városi és főként a falusi emberek életét, a mezőgazdasági munkákat.
A TEKE Szelim-csoportja a rendezvényhez kapcsolódóan rege- és mondaíró, valamint képzőművészeti pályázatot írt ki, amelyre sok tatabányai és környékbeli fiatal nevezett be. A szervezők segédanyagot is készítettek a Vértes és Gerecse mondáiból Regélő címmel, amelyet eljuttattak az oktatási intézményekhez is.
A Tájak, Emberek, Környezet Egyesület Regélők csoportja - a Szelim-napi Regélők - Történelmi Játszótér rendezvény szervezői - elkészítették a szeptember 11-ei esemény plakátját.
A mondák szerepe életünkben nagyobb, mint hinnénk. Ezekben a történetekben keveredik a mese és valóság, ennek ellenére számos utca, tér, intézmény neve és műalkotás őrzi ezek emlékét.
Érdekes adalékok kerültek elő a mohácsi vészt megelőző időszak politikai történéseiről. A kutatások - és egyes források - szerint akár megelőzhető is lett volna az 1526-ban bekövetkezett nemzeti tragédiánk, ha akkori vezetőink a magyarság érdekeit tartották volna szem előtt.
A Szelim barlang mondája. Ez a témája Moser Ernő tatabányai fafaragó egyik művének és a Turul Parkerdőben megrendezendő Szelim-napi Regélő - Történelmi Játszótérnek is. A nagy találkozás szeptember 11-én lesz, amikor több száz évet utazhatunk vissza az időben...
A XVI. századi nők is sokat adtak magukra - mégha a történelmi idők nem is mindig kedveztek a ˝divatnak˝. A középkori mesteremberek - például a takácsok, a kelmefestők, a szabók - a legkülönfélébb anyagokból nyerték ki azokat a színeket, amelyekkel ravasz eljárásokkal megfestették a vásznat.
Kis jégkorszaknak nevezik a klimatológiában a 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszakot. Az átlaghőmérséklet Nyugat-Európában ekkor 1-2 °C-kal, világszerte pedig 0,5-1 °C-kal maradt el az 1960-1990 közötti időszak átlagától. Az időjárás befolyásolta a városi és főként a falusi emberek életét, a mezőgazdasági munkákat.
A TEKE Szelim-csoportja a rendezvényhez kapcsolódóan rege- és mondaíró, valamint képzőművészeti pályázatot írt ki, amelyre sok tatabányai és környékbeli fiatal nevezett be. A szervezők segédanyagot is készítettek a Vértes és Gerecse mondáiból Regélő címmel, amelyet eljuttattak az oktatási intézményekhez is.
